Márciusban szinte visszafordult az év elején tapasztalt trend - a hazai és a fejlett részvénypiacok negatívba, míg a fejlődő piacok pozitívba fordultak. Bár a magyar állampapírpiac és a forint tovább erősödött, összességében inkább a negatív tőkepiaci folyamatok voltak azok, amelyek meghatározták az alapok teljesítményét az elmúlt hónapban. Az intézményi befektetők pedig a lakossághoz hasonlóan az elmúlt hónapban szintén inkább visszaváltottak - derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb jelentéséből. Márciusban összességében több mint 47 milliárd forint távozott az alapokból, aminek nagy része az intézményi visszaváltásoknak tudható be.

Áprilisban tovább folytatódott az elmúlt fél évben tapasztalt kedvező tendencia a befektetési alapok piacán - derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb jelentéséből. Eszerint az elmúlt hónapban ismét jelentős, 57 milliárd forintot meghaladó mértékű friss tőke érkezett az alapokba. A tőkebeáramlás ismét a lakossági befektetőknek volt köszönhető, míg az intézményi befektetők a márciusi, csaknem 15 milliárd forint új tőke után áprilisban inkább hozamot realizáltak.

Az elmúlt fél évben tapasztalt kedvező tendenciákhoz képest még kiugróbb eredményt tudtak produkálni az alapok márciusban. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb jelentése szerint egy hónap alatt több mint 100 milliárd forint friss tőke érkezett az alapokba. Ez a tőkebeáramlás nagyrészt ismét a lakossági befektetőknek volt köszönhető, igaz, a korábban kevésbé tevékeny intézményi befektetők is aktivizálták magukat, így közel 15 milliárd forint érkezett az intézményi alapokba is.

„A folytatódó kamatcsökkentések, a márciusban meglóduló tőkepiacok, valamint az alapok közelmúltbeli magas hozamai is hozzájárultak ahhoz, hogy a múlt hónapban tovább folytatódott a nagyarányú tőkebeáramlás az alapokba." - magyarázza a nagymértékű növekedés okait Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. „Az elmúlt három és fél évben mindössze háromszor fordult elő, hogy a befektetési alapokba egy hónapon belül újonnan helyezett tőke mértéke meghaladta a 100 milliárd forintot. Ráadásul mindez 2007. júliusa után immáron másodszor volt köszönhető elsősorban a kisbefektetői bizalomnak, miközben február után az intézményi befektetők aktivitása is beindult." - tette hozzá a főtitkár.

A Teljes Költség Mutató csapdája I.

Friss tőkebeáramlás szempontjából a befektetési alap piacon a november a második legerősebb hónap eddig az idei évben. Ebben újra nagy szerepet játszottak a lakossági befektetők, akik hosszú idő után megint bizalmat szavaztak az alapoknak. Az intézményi befektetőknél is pozitív a kép: a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb jelentése szerint az elmúlt hónapban, és összességében az idei második félévben tőlük is folyamatosan áramlik a pénz az alapokba.

„Az idei év második felének kiugró tőkepiaci eredményei, és a fokozatos kamatvágások meghozták a lakossági befektetők kedvét is a befektetési alapok iránt, így az intézményi befektetőket néhány hónap késéssel már követik ők is." - magyarázza a novemberi adatokat Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. Mint mondja: a piaci feltételek javulása továbbra is fenntartja a befektetők érdeklődését, a jelenlegi kamatkörnyezet pedig jó alapja annak, hogy ha nem történik drámai változás, továbbra is kedvező időszak előtt álljon a piac.

Ez nem egy most előkerült Strauss keringő címe, hanem a magyar lakosság által szinte sohasem táncolt pénzügyi lépéskombináció neve. A kamatokról szóló drága televíziós hirdetéseket sokan kényszerülünk nézni, csak közben nem árt tudni, hogy azok csöppet sem mérsékelt díjait is mi fizetjük. Mi balekok, vagy laikusok, hozzáértők és szakemberek, akik arra kényszerülünk, hogy megpróbáljuk a lehetetlent: bankban tartani a pénzünket és még reálkamatot (az inflációnál nagyobb kamatot) elérni.
Most a jegybanki alapkamat 7 százalék, az aktuális infláció 4,7 százalék, a középtávú cél 3 százalék.
Természetes, hogy a rendkívül vonzó, két számjegyű betéti kamat - mondjuk 12 százalék - még a kamatadó levonása után is jó kis nettó hozamot jelent.(hetne)

A korábbiakban megígért jó hír elsőre ennyi: egyelőre nem kell hajlongva, a fenti mondatot mormolva bemennünk a bankba, ha a befizetésen kívül valamit is szeretnénk megtudni, uram bocsá, szerződést kötni vagy módosítani.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Mielőtt szerződést kötnénk, nem ártana tudni pontosan, mi lesz a megállapodás lényege. Elvégre a hitelszerződés megkötésekor akár több évre előre eldől, milyen helyzetbe kerül a fogyasztó, s ez a helyzet döntően befolyásolhatja önmaga és családja életét. Egy televízió vásárlása előtt azt gondolom, mindenki bemegy több üzletbe, átnézi a reklámújságokat, elolvas egy két tesztet a neten.
A televízió árának akár százszorosát is kitevő hitel felvétele előtt fontos lenne, ha a hitelintézetek lehetővé tennék saját, eltérő feltételű termékei közötti összehasonlítást, és kötelességük lenne a PSZÁF honlapján szereplő termék-összehasonlításokra is felhívni a figyelmet. Ezután már csak néhány alapvető pont -mondjuk azt, hogy banki egyszeregy -betartására lenne szükség.

Igen, ez itt most megkerülhetetlen, számokkal fogunk foglalkozni. Meggyőződésem, és szakmai tapasztalatom egyaránt arra ösztönöz, hogy akit lehet, rávegyek, hogy a szépen körülírt, céloknak titulált álom-szerű jövőn való gondolkodás helyett időnként szálljon le velem ( velünk ) a „számok objektív szintjére". Aki azt gondolja, ő rossz volt matekból, inkább más felé néz (kattint), gondolja meg:  akkor is félrenézhet-e, amikor töredék pénzecskét kell majd az állami nyugdíjából beosztania ? Szedjük hát össze magunkat, én megígérem, megpróbálok követhető lenni.