A kijózanodás napja felé közeledünk. Látszatra az elmúlt év intézkedéseinek „köszönhetően" a magyar gazdaság elkezdett növekedni: megállt az adósság felhalmozódása, kordában maradt az államháztartási hiány, erős kormányzati szándék mutatkozott a foglalkoztatás bővítésére.
Valójában a magánnyugdíj-pénztárak államosítása és a válságadók csak átmeneti jellegű javulást hoztak, és a többi egyensúlyt javító intézkedés hatása nem számottevő. A gazdasági növekedés egy olyan exportvezérelt gazdaságban, mint a magyar, a legfontosabb külpiaci partnerek növekedésétől függ. Ha a német gazdaság nem jól teljesít, a nemzetközi kereslet lanyhul, akkor az exportunk lényegesen mérséklődik, s ez az összes növekedési potenciál elvesztését jelenti.

Gyors, hatékony, kézenfekvő - a bankkártya használat mellett ezek a legfőbb érvek, de a nagy kérdés az, hogy kinek is éri meg igazán.
Mik ezek?Az átlag számlatulajdonosnak fogalma sincs arról, milyen ügyleteket jelent a kártyahasználat, illetve a bankszámlához kötődő egyéb költségekről. Ha mélyebben belenézünk a rendszerbe, könnyen felfedezhetjük, hogy óriási jövedelemszivattyú a rendszer az országon és az egyes embereken is - jelentette ki Varga István , a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja a Reggel a Dunán című műsorban. Hozzátette: az üzleti haszon mellett a kártyahasználattal megszerezhető információk ugyanolyan értékesek, mint a nyereség.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán Terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni. A kormányzat 2011 elején három súlyos gazdaságpolitikai problémával szembesült. Egyrészt egyértelművé vált, hogy a 2010-ben tett lépésektől nem remélhető a gazdasági fejlődés látványos gyorsulása.

Magyarországon a teljes lakosság egyharmada 60 évnél idősebb lesz 2050-re, további egy évtizeddel később pedig az állam a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre a GDP negyedét költheti el. Egy friss tanulmány a svéd modellt ajánlja.
A hosszú várható élettartam és az elöregedő társadalmak sok országban máris valósággá váltak, vagy hamarosan azzá válnak. A társadalmi, orvosi és szociális fejlődésnek köszönhető életkor-növekedésnek megvan a maga ára is: 2060-ra a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre fordítandó állami kiadások a bruttó hazai termék csaknem 30 százalékát fogják kitenni az eurózónában - állítja az Allianz Demographic Pulse című friss kutatás.

Egymagában az életkorral kapcsolatos állami kiadások várható robbanásszerű költségnövekedése Hollandia jelenlegi gazdasági teljesítményének megfelelő összeget fog felemészteni az európai országoknál - derül ki a jelentésből.

A magyar államadósságot a piac, nagyobb részét (kb. 56%-át) a külföld finanszírozza, részben forintban, részben devizában. Ez a magyar gazdaság külső függőségének egyik fundamentális alapja. Magyarország nem folytathat tartósan olyan költségvetési politikát, amely nem élvezi az adósságot finanszírozók bizalmát.-így summázható a GKI elemzése.

Ám annak érdekében, hogy olvasóink több forrásból lássák a különböző véleményeket, most közzétesszük a GKI idei évet elemző, s a jövő évre kiterjedő előrejelzését.

Felemás évünk volt, az emberek közérzetében rossz és jó tapasztalatok összegződnek. A magyarok háromnegyede panaszkodott pénzügyeinek, anyagi helyzetének alakulására, s többségben vannak a magánéletüket negatívan értékelők is. Ezzel szemben, az emberek hattizede úgy érzi, hogy a 2010-es esztendő egészségi állapotuk szempontjából inkább jónak nevezhető. A munkahelyi viszonyokat illetően az érintettek megosztottak: nagyjából fele-fele arányban tekintik sikeresnek, illetve sikertelennek ezt az évet. Közös dolgainkat viszont kifejezetten negatívan minősítik, hazánk helyzetére gondolva ugyanis négyből hárman úgy vélik, hogy Magyarország számára 2010 rossz év volt - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet december első felében készített az Ipsos, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő személyes módon történő megkérdezésével.

Az egzisztenciális elégedetlenség, a negatív pénzügyi helyzetértékelés a rendszerváltás óta folyamatosan jelen van a magyar háztartások életében. Éppen ezért nem meglepő, hogy saját és családja anyagi lehetőségeit számba véve, az emberek 73 százaléka az idei évet is rossznak minősíti. Sokkal kevesebben, 23 százaléknyian viszont korántsem panaszosak, ők jónak ítélik egzisztenciájuk 2010-es alakulását.

A Magyar Nemzeti Bank a bankok erőfölényének megszűntetése és a hiteltörlesztők fokozott védelmének érdekében már korábban jogszabályok megalkotására tett javaslatot. Az MNB által kidolgozott megoldáscsomag célja hasonló, mint a Rogán Antal és Kósa Lajos képviselő urak által felvetett 8 pont szándéka, ugyanakkor az MNB javaslatai figyelembe veszik az üzleti környezet kiszámíthatóságát, nem rontják a bankok hitelezési hajlandóságát, így támogatják a magyar gazdaság fellendülését.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szeptember 17.-én közzétett határozatában 3 millió forint bírságot szabott ki a HSBC Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt-re, illetve 1 millió forint bírságot az Erste Leasing Autófinanszírozási Pénzügyi Szolgáltató Zrt-re.
A PSZÁF indokláában az szerepel, hogy mindkét társaság megsértette a Magatartási Kódex egy-egy pontját. A két pénzügyi társaság október 31-ig köteles beszámolni a hatóságnak, arról, hogy milyen intézkedéseket tett a jogszabálysértés megszüntetése érdekében.

A most készülő Nemzeti Közszolgáltatási Terv alapja, hogy a munkabér és a segély közötti olló szétnyíljon, azaz olyan mértékre akarja csökkenteni a kormány a segélyt, hogy az legális munkára és ne otthon ülésre ösztönözzön - mondta a Hírszerzőnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár.

Tegyük félre az aktuálpolitikai ellenvetéseket, ne törődjünk azzal, hogy a legelmaradottabb térségekben kire szavaztak az emberek, s ha csökkentik a segélyt, még inkább jobbra tolódik-e a szegénymagyarország?
Azért érdemes erre nem gondolni, mert a szándék: a legális munkára ösztönzés, az jó. A probléma ott van, hogy a munkabér növelése nem járható út, mert csökkenti a versenyképességet, a segély csökkentése meg nem biztos, hogy célt ér. Bajom van az otthon üléssel is, mert gyanítom, hogy a nem bejelentve dolgozók nem otthon ülnek, a megélhetési bűnözők sem otthon bűnöznek megélhetésileg, hogy az erdőtarolókról, és a gyerekgyártó szociális segélyezettekről már szó se essék.

Sokszor és sokan vitatkoznak arról, hogy Magyarországon az alacsony mértékű, bejelentett, regisztrált foglalkoztatottság az oka a rossz gazdasági helyzetnek vagy okozata. A továbblépés szempontjából annyi bizonyos: riasztó az elmaradás az európai átlaghoz képest is.

Az EU 27 tagállamában - a munkaképes korú 15-64 éves korosztály egészében - fokozatosan nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt időszakban: míg 2002-ben 62,4 százalék dolgozott. 2008-ban már 65,9 százalék. Tavaly kissé visszaesett a foglalkoztatottak száma, 64,6 százalékra.

A legmagasabb a foglalkoztatottság Hollandiában (77,0 százalék), Dániában (75,7 százalék) és Svédországban (72,2 százalék) Németországban(70,9 százalék). A lista vége tanulságos, csökkenő sorrendben: Spanyolország (59,8%), Lengyelország (59.3%), mellett 60 százalék alatt van még ez az arány Románia (58.6%), Olaszország (57.5%) Magyarország (55,4%9, Málta (54,9%).
Az utolsó hatból három országban a turizmus, mint nem kimondottan munkaerő-igényes ágazat, igen erőteljesen segíti a GDP növekedését, s nincsenek a hazai foglalkoztatottak körébe számítva a lengyel vendégmunkások. Azaz a sor végén állunk.