Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékok szintjét, a ma aktív dolgozók folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak - figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíj-biztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos közteher a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Tekintettel viszont arra, hogy a KSH adatai szerint jelenleg még 1,38 aktív korú jut egy nyugdíjasra, egy átlagnyugdíjas ennél többhöz, 83 640 forinthoz juthat hozzá.

A jövőben azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozhat. Egy ENSZ által készített statisztika szerint 2050-re hazánkban az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya 1:2 lesz, ennek következtében az átlagos nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza - változatlan járulékterheket feltételezve.

Magyarországon a teljes lakosság egyharmada 60 évnél idősebb lesz 2050-re, további egy évtizeddel később pedig az állam a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre a GDP negyedét költheti el. Egy friss tanulmány a svéd modellt ajánlja.
A hosszú várható élettartam és az elöregedő társadalmak sok országban máris valósággá váltak, vagy hamarosan azzá válnak. A társadalmi, orvosi és szociális fejlődésnek köszönhető életkor-növekedésnek megvan a maga ára is: 2060-ra a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre fordítandó állami kiadások a bruttó hazai termék csaknem 30 százalékát fogják kitenni az eurózónában - állítja az Allianz Demographic Pulse című friss kutatás.

Egymagában az életkorral kapcsolatos állami kiadások várható robbanásszerű költségnövekedése Hollandia jelenlegi gazdasági teljesítményének megfelelő összeget fog felemészteni az európai országoknál - derül ki a jelentésből.

Az Európai Központi Bank (EKB) márciusi ülésén 1 százalékon hagyta a jegybanki kamatot, azonban Jean-Claude Trichet elnök az inflációs kockázatokra hívta fel a figyelmet, majd kijelentette: a következő hónapban elképzelhető a kamatemelés.Fokozott éberség jellemzi az Európai Központi Bankot (EKB) a felfelé mutató inflációs nyomás miatt - mondta Jean-Claude Trichet , az EKB Kormányzótanácsának elnöke. Az EKB egyelőre változatlanul, 1 százalékon hagyta az irányadó kamatrátát az ülésen. A jegybankár fokozódó inflációs nyomásról számolt be a sajtótájékoztatón.Az euró jelentősen erősödött Trichet szavaira: a befektetők úgy érezhetik, hogy egyre közelebb van a jegybanki kamatemelés.

 Hollandia egészségügyi és népjóléti szolgáltatásainak kiadásai 2011-ben várhatóan 3,3%-kal emelkednek és elérik a 63 milliárd eurót.

A holland Egészségügyi, Népjóléti és Sport Minisztérium szerint a költekezés növekedése a szakorvosok, a fogorvosok, a kórházak, a gyógyszerköltségek és a krónikus betegségek általános biztosításának (AWBZ) költségnövekedése okozza. A holland kormány költségvisszaszorító intézkedései 2011-ben 173 millió euró megtakarítást fognak eredményezni. A 2011-es költségvetés legnagyobb megszorításai a gyógyszertermékeket érintik. Emellett a kötelező biztosítási alapcsomagból kiveszik a 21 éven felüli nők számára felírt fogamzásgátlót, csakúgy mint a fogászati ellátást a 18-21 éves korúak számára.

Rázós út áll előttünk-ezt mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a minap, annak kapcsán, hogy az EKB - a bankári várakozásoknak megfelelően - változatlanul, 1 százalékos szinten hagyta az alapkamatot. A vészes agylágyulásban nem szenvedők bizonyára még emlékeznek arra, amikor az Európai Központi Bank két évvel ezelőtt rendkívüli likviditási lehetőségeket jelentett be a bankok számára.
Az EKB jelenleg is korlátlan mennyiségben kínál heti, havi és háromhavi hiteleket, és közben tiltakozik amiatt, hogy "zombi bankokat" kell segítenie.

A helyzet rossz, és majdnem reménytelen. Az adósságválsággal küzdő eurózóna tagországok államkötvényeit ugyanis csak igen magas, rekord-közeli felárral hajlandóak megvásárolni a befektetők. Ezért a pénzintézetek továbbra is az EKB-től kapott olcsó pénztől függnek.

Az amerikai nyugdíjrendszer jelentős változásokat élt át. Az Egyesült Államokban az állami pillér alapnyugdíjnak tekinthető ellátást nyújt, amely az átlagos kereső nyugdíjazás előtti jövedelmének 38,5 százalékát pótolja. A háború utáni demográfiai robbanás alatt született generáció közeledő hulláma miatt az amerikai társadalombiztosítási rendszer jelentős kihívásokkal néz szembe a jövőben.
A következő két évtizedben ugyanis az 1946 és 1964 között született generáció, mintegy 78 millió fő megy nyugdíjba. Az ellátás egyre növekvő mértéke az állami kiadásokat jelentősen meg fogja emelni, erősen megterheli a jelenleg többlettel rendelkező társadalom-biztosítási kasszát és a szövetségi költségvetést.

A következő évtizedben a nyugdíjeszközök növekedése valószínűleg világszerte töretlen marad. Nem meglepő, hogy a legnagyobb mértékű növekedésre pont azokban a térségekben lehet számítani, ahol jelenleg a legcsekélyebb az eszközök állománya (Ázsia-Óceánia valamint Közép- és Kelet-Európa). E két régióban megtörtént az új formális nyugdíjrendszerek bevezetése, amelyek az eszközöket az előre jelzett időtartamon belül nyilván fel fogják halmozni.

A nyugdíjcélú megtakarítások bővüléséhez Ázsia-Óceánia és a KKE országok gazdagodása is hozzá fog járulni. 2020-ra várhatóan 66 százalékkal bővül a világon a nyugdíjpiac, ami éves szinten 4,7 százalékos növekedési rátának felel meg.

A nyugdíjeszközök legdinamikusabb növekedésére Ázsia valamint Közép- és Kelet-Európa feltörekvő gazdaságaiban lehet számítani. A feltörekvő ázsiai országokban az előrejelzések szerint az éves növekedés üteme 16,8 százalék lesz, így 2020-ra a nyugdíjeszközök állománya 2,2 ezermilliárd euróra emelkedik, azaz akkora lesz, mint a brit piac volt 2008-ban.

A pénzügyi és gazdasági válság erős hatást gyakorolt a nyugdíjeszközök állományának nagyságára, szerte a világban. A közelmúlt válságának rövid távon érzékelhető hatásait leszámítva most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a válság hosszú távú hatásai hogyan befolyásolják a nyugdíjeszközök szerkezetét a következő évtizedben?

A világon a nyugdíjeszközök eloszlása meglehetősen egyenlőtlen. 2009-ben a világ nyugdíjeszközeinek teljes állományából mintegy 22 ezermilliárd euróval részesedő Egyesült Államok volt a világ vezető nyugdíjpiaca a teljes állomány 11,5 százalékával rendelkező Egyesült Királyság előtt. Nyugat-Európa összevont nyugdíjeszköz állománya alig valamivel haladta meg a 20 százalékot, míg Ausztrália és Japán globális szinten egyaránt 3-3 százalékot képviselt. Ázsia valamint Közép- és Kelet-Európa (KKE) feltörekvő gazdaságai, ahol az egyes tőkefedezeti rendszerek kialakítása még korai szakaszban van, csupán elenyésző hányaddal (1,8 százalékkal, ill. 0,4 százalékkal) részesednek a globális piacból.

Sokszor és sokan vitatkoznak arról, hogy Magyarországon az alacsony mértékű, bejelentett, regisztrált foglalkoztatottság az oka a rossz gazdasági helyzetnek vagy okozata. A továbblépés szempontjából annyi bizonyos: riasztó az elmaradás az európai átlaghoz képest is.

Az EU 27 tagállamában - a munkaképes korú 15-64 éves korosztály egészében - fokozatosan nőtt a foglalkoztatottság az elmúlt időszakban: míg 2002-ben 62,4 százalék dolgozott. 2008-ban már 65,9 százalék. Tavaly kissé visszaesett a foglalkoztatottak száma, 64,6 százalékra.

A legmagasabb a foglalkoztatottság Hollandiában (77,0 százalék), Dániában (75,7 százalék) és Svédországban (72,2 százalék) Németországban(70,9 százalék). A lista vége tanulságos, csökkenő sorrendben: Spanyolország (59,8%), Lengyelország (59.3%), mellett 60 százalék alatt van még ez az arány Románia (58.6%), Olaszország (57.5%) Magyarország (55,4%9, Málta (54,9%).
Az utolsó hatból három országban a turizmus, mint nem kimondottan munkaerő-igényes ágazat, igen erőteljesen segíti a GDP növekedését, s nincsenek a hazai foglalkoztatottak körébe számítva a lengyel vendégmunkások. Azaz a sor végén állunk.

Minél előbb a bruttó hazai termék (GDP) három százaléka alá kell mérsékelni a költségvetés hiányát - az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások megszakadása óta a magyar kormány több vezetője is e kijelentéssel igyekezett lecsendesíteni a befektetők és a piacok hétfőn megbokrosodott kedélyét. Orbán Viktor miniszterelnök is hitet tett a 3 százalék alatti deficit mellett. A célban tehát -legalábbis a kinyilatkoztatások szintjén - van egyetértés, a hogyanban azonban úgy tűnik, nincs.
Sok jel mutat arra, hogy az igazi problémát a - szükséges de különböző okok miatt még nem elindított alapvető szerkezeti változás és válságmenedzselési lépéseken kívül az okozza, hogy megjósolhatatlan volt - a hatalmon kívül beláthatatlan is - az a tartalék, ami az utóbbi években a magyar gazdaságra vízfejként, korrupcióként rárakódott, s aminek lefaragása révén súlyos százmilliárdokat lehet megtakarítani.