A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint a friss nemzetközi és hazai statisztikai adatok illetve várakozások a korábban vártnál lényegesen lassúbb, csak 1,5-2% közötti idei és jövő évi növekedést alapoznak meg. A gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt.
A magyar gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátása részben a világgazdasági környezet romlásának következménye. Emellett a magyar gazdaságot különösen rosszul érinti a svájci frank drámai erősödése, mivel ez a növekvő hiteltörlesztési terhek miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét. Ugyanakkor fontos szerepe van a gazdaságpolitikának is, mivel az a II. negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését.

A gazdasági élet szereplői továbbra is a "nagy recesszió" néven említik a jelenlegi gazdasági válságot - tévesen. Ez oda vezet, hogy a politikusok hibás előrejelzéseket és rossz politikákat alkalmaznak - írja Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem közgazdasági professzora a project-syndicate.org véleményoldalon közölt írásában.

A "nagy recesszió" szóhasználat azt a látszatot kelti, mintha a világgazdaság egy szokványos recessziós pályát követne, csak valamivel mélyebbet. Mintha valakinek csak egy nagyon kellemetlen náthája lenne - írja Rogoff.

Ezzel szemben az helyzet, hogy a világgazdaság sokkal súlyosabb helyzetben van: lehetetlen leépíteni a túlzott tőkeáttételeket anélkül, hogy ne vándorolna vagyon a hitelezőktől az adósokhoz, azaz ne következzen be csőd, durva pénzpiaci beavatkozás, vagy infláció.

A kormányzat eddig tett 2011. évi gazdaságpolitikai lépései néhány ponton korrigálták saját, 2010-es cselekedeteinek leginkább csőddel fenyegető elemeit. A fő gond az, hogy ugyan a kormányzat a magán-nyugdíjpénztárak vagyonával elfedve idén mégiscsak létrehozza a tavaly oly hőn áhított 7%-os államháztartási hiányt, de ilyen rendkívüli méretű deficit mellett sem gyorsul érdemben a növekedés, nem emelkednek a beruházások, s alig indulnak be szerkezeti-intézményi reformok. Az államadósság egyszeri okokból csökken, tartós egyensúlyjavulás nem történik. A perspektívátlanságot jól mutatja, hogy miközben Magyarország, ha kényszerből is, de 2013-tól teljesítheti a (jelenleg érvényes) maastrichti egyensúlyi feltételeket, tartósan az eurózónán kívül marad. Ezzel egyben kimarad az EU legfontosabb döntési mechanizmusából is.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2011-re

Mindenkinek a saját felelőssége is, hogy gondoskodjék a saját időskoráról - mondta nyitóbeszédében Erdős Mihály, a Generali ügyvezető igazgatója a társaság által szervezett nyugdíjkonferencián.

Az eseményen Holtzer Péter, Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal (Nyika) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy csak akkor lehet jó nyugdíjrendszert csinálni, ha rendben lesz a gazdaság.Ha zöldmezősen rakhatnánk össze egy új nyugdíjrendszert, vagyis az időseket nem kellene eltartani, akkor erősen ösztönözni kellene az aktívakat az inaktív korukra való vagyonfelhalmozásra.

Meg kell határozni azt is, milyen kör gondoskodjék majd az inaktívakról, ez lehet az egyén maga, de lehet egy kisebb közösség és maga a társadalom is. Amikor a nyugdíjrendszerekhez hozzányúlnak, Holtzer szerint az alapelv az szokott lenni, hogy aki már nyugdíjas, azt ne bántsuk. Mégis meg kell gondolni, fenntarthatók-e a 13. havi nyugdíjak, a korhatárnál korábban nyugdíjba ment, vagy a rendszerváltás után rokkantnyugdíjba ment tömegek.Holtzer szerint Magyarországon nem működik olyan rendszer, amely biztosításmatematikailag fair módon mondaná meg, mennyi nyugdíj jár a jogosultnak, célszerű lenne viszont olyan irányban változtatni a rendszeren, hogy a nyugdíjnak köze legyen ahhoz, mennyit fizetett be korábban a jogosult.

A FIDESZ vezetői 2010 elején nyilvánvalóan tudták, hogy megnyerik a választásokat. Sőt, egyértelműen bíztak abban, hogy kétharmados többségük lesz a parlamentben. Ezért teljesen érthetetlen számomra, hogy az elmúlt 1 év gazdaságpolitikája hogyan lehetett ennyire távol a realitásoktól, mitől következhetett be az a kapkodás, rögtönzés, ami az elmúlt egy évet jellemezte. Játszunk el a gondolattal: mi lett volna, ha...?

Az EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a 67 éves általános nyugdíjkorhatár alatt azok mehetnek korkedvezménnyel nyugdíjba, akik már nem képesek dolgozni, vagy akiknek a leépítésre kényszerülő munkáltatója fel tudja ajánlani ezt az "önkéntes" lehetőséget.

Az önkéntes korai nyugdíjba vonulás rendes esetben 62 éves kortól lehetséges (amit várhatóan fokozatosan 65-re fognak emelni), de ebben az esetben a nyugdíj összege akár a 25-30 százalékkal is kevesebb lehet a teljes összegnél. Adrew Biggs, a washingtoni American Enterprise Institute szakértője szerint egy mai 62 éves jellemzően még 19 évet élhet, ami a korai nyugdíjba vonulás esetén azt jelenti, hogy az illető felnőtt korának egyharmadát nyugdíjasként éli le.
Közalkalmazottak esetében az 50. betöltött életév és 20 esztendei szolgálati idő, vagy - az életkortól függetlenül - a 25 évi szolgálai idő szolgálhat a korkedvezményes nyugdíj alapjául, a megfelelő biztosítási rendszerekben való tagság alapján.
Az amerikai rendőrök 20 évi szolgálat után általában fél fizetéssel, 30 évi munka után pedig a bérük 75 százalékával vonulhatnak nyugdíjba. A fegyveres erőknél 20 évi szolgálat után választható a nyugállományba vonulás. Az öregségi fizetés nagysága (a katonák esetében nincs nyugdíj, mert elvben bármikor visszarendelhetők aktív szolgálatra) a szolgálatban eltöltött évek számától, a kapott kitüntetésektől és a rendfokozattól is függ.
Saját kategóriájukban a legmagasabb nyugdíjat azok kapják, akik 70 évesen vonulnak vissza.
Az OECD statisztikája szerint az 55-59 éves korcsoportban amerikaiaknak még a 66 százaléka dolgozik, 60 és 64 év között ez az arány 43, 65 és 69 év között húsz, 70 év fölött pedig öt százalék.

Gyors, hatékony, kézenfekvő - a bankkártya használat mellett ezek a legfőbb érvek, de a nagy kérdés az, hogy kinek is éri meg igazán.
Mik ezek?Az átlag számlatulajdonosnak fogalma sincs arról, milyen ügyleteket jelent a kártyahasználat, illetve a bankszámlához kötődő egyéb költségekről. Ha mélyebben belenézünk a rendszerbe, könnyen felfedezhetjük, hogy óriási jövedelemszivattyú a rendszer az országon és az egyes embereken is - jelentette ki Varga István , a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja a Reggel a Dunán című műsorban. Hozzátette: az üzleti haszon mellett a kártyahasználattal megszerezhető információk ugyanolyan értékesek, mint a nyereség.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint 2011-ben a kormány arra kényszerül, amit eddig el akart kerülni: egy strukturális változtatásokat ígérő programot kell megvalósítania. A magyar gazdaságpolitika a Széll Kálmán Terv meghirdetésével 10 hónap után jutott el azoknak a kérdéseknek a feltételéig, amelyekre adott válaszokkal 2010 nyarán kellett volna előállni. A kormányzat 2011 elején három súlyos gazdaságpolitikai problémával szembesült. Egyrészt egyértelművé vált, hogy a 2010-ben tett lépésektől nem remélhető a gazdasági fejlődés látványos gyorsulása.

2010-ben a világgazdaság a vártnál erőteljesebb növekedést, összességében meglepően jó  teljesítményt, várhatóan minimum 5 százalékos dinamikát mutatott. Csökkent a távolság a fejlett és a feltörekvő országok között, hiszen az előbbieknél 3, az utóbbiak körében 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. Az 1,7 százalékkal bővülő eurózónán belül eddig még nem tapasztalt aszinkronitás alakult ki a növekedés tekintetében, a válságrégiókat ugyanis továbbra is recesszió jellemezte, míg Németországban 3,5 százalékos GDP-dinamikát mértek.
A vártnál pozitívabb világtrendben fontos szerepet játszott a keynesianus válságkezelés és az év egészében fennmaradó laza monetáris politika.
A válság előtti szint megközelítését jelentő dinamikus növekedés mellett a világgazdaságot 2010-ben is jelentős feszültségek terhelték. Ezek közül a legjelentősebb a fejlett régió számos országában jellemző hatalmas államháztartási hiány volt.

Magyarországon a teljes lakosság egyharmada 60 évnél idősebb lesz 2050-re, további egy évtizeddel később pedig az állam a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre a GDP negyedét költheti el. Egy friss tanulmány a svéd modellt ajánlja.
A hosszú várható élettartam és az elöregedő társadalmak sok országban máris valósággá váltak, vagy hamarosan azzá válnak. A társadalmi, orvosi és szociális fejlődésnek köszönhető életkor-növekedésnek megvan a maga ára is: 2060-ra a nyugdíjakra, ellátásra és egészségügyre fordítandó állami kiadások a bruttó hazai termék csaknem 30 százalékát fogják kitenni az eurózónában - állítja az Allianz Demographic Pulse című friss kutatás.

Egymagában az életkorral kapcsolatos állami kiadások várható robbanásszerű költségnövekedése Hollandia jelenlegi gazdasági teljesítményének megfelelő összeget fog felemészteni az európai országoknál - derül ki a jelentésből.