Kikből élnek a bankok? Belőlünk. Azokból a rettegőkből, akik nem emlékeznek a Reálbank és a Postabank csődjére, s azt gondolják, hogy érdemes bankba tenni a pénzüket. Mert ott legalább biztonságban van. -gondolják. A bank pedig jól keres a betétesek félelmén, ugyanis azonnal kiadják a hitelt kérőknek mások pénzét. A betétes kapott jó esetben 7,56 százalékot, aki hitelt szeretne, fizet 27,6 százalékot. A különbség a bank haszna.

Érdekes és tanulságos olvasmány az MNB honlapján megjelent írás, amely

„Közlemény a háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi kamatlábakról 2008 márciusában"

hangzatos címet viseli. 

Ennek bevezetőjében az áll, hogy a háztartási szektor forintban kifejezett fogyasztási és egyéb hiteleinek átlagos kamatlábai növekedtek.  

A háztartási szektor esetében a folyószámlahitelek átlagos kamatlába márciusban 22,26%-ot tett ki, az előző hónap adatához képest némi csökkenést mutatva. A fogyasztási hitelek átlagos kamatlába 20,87%-ra, átlagos hitelköltség mutatója pedig  27,60%-ra nőtt.  

Lefordítom. Átlag Jánosnak rágja a felesége a fülét, kellene már venni egy plazmatévét. Fel vesznek fogyasztási hitelt, az Átlagbankban. A költségek 27,6 százalékot tesznek ki. 

A szomszédjukban lakik a Takarékos család. Ők az Átlagbankban tartják felesleges pénzüket. Van néhány százezer forintjuk (gyors vész esetére) bármikor kivehető formában, - bankzsargonban - látra szólóan, és lekötik az összeg nagyobb részét egy éven belülre, a többit hosszabb időre.

Nézzük a kamatokat: 

A háztartási szektor látra szóló és folyószámlabetéteinek és éven belüli lejáratra lekötött betéteinek átlagkamatlába 2,70%-ot illetve 6,75%-ot tett ki. Az egy éven túli, legfeljebb 2 éves lejáratú lekötött betétek átlagos kamatlába  7,56%-ra nőtt. A 2 éven túli lejáratú betétek átlagkamatlába  4,25%-ra nőtt.    

Tehát a legrosszabb esetben: több, mint 20 százalék a különbség. Ha Takarékos Péter 7,56 százalékos kamatot kap (amiből persze állam bácsi majd leveszi a 20 százalékos kamatadót így marad 6,048 százalék, miközben az aktuális március havi infláció 6,7 százalék), akkor a bank haszna a betétes kamatának 2,65 szorosa lesz.  

És ez csak a banknak „legrosszabb" eset. Ennél csak nagyobb lehet a haszna, mert rengeteg pénz van látra szólóan lekötve s akkor a kamat különbség (27,6-2,7= 24,9 százalék lesz, tehát a bank haszna a betétes hasznának 9,2-szerese, de valójában a betétes még ennél a nyomorúságos 2,7 százaléknál is egyötöddel kevesebbet kap.

Kezdik már érteni miért írta  Koldusoperában Brecht hogy mi egy bankrablás egy bank alapításához képest? 

Ha még vannak kétségeik, folytatjuk a számolgatást.

Addig is gondolkozzanak, kinek termel hasznot a bankba tett pénzük? 

Hajdu István