A korábbiakban megígért jó hír elsőre ennyi: egyelőre nem kell hajlongva, a fenti mondatot mormolva bemennünk a bankba, ha a befizetésen kívül valamit is szeretnénk megtudni, uram bocsá, szerződést kötni vagy módosítani.
Itt álljunk meg egy pillanatra. Mielőtt szerződést kötnénk, nem ártana tudni pontosan, mi lesz a megállapodás lényege. Elvégre a hitelszerződés megkötésekor akár több évre előre eldől, milyen helyzetbe kerül a fogyasztó, s ez a helyzet döntően befolyásolhatja önmaga és családja életét. Egy televízió vásárlása előtt azt gondolom, mindenki bemegy több üzletbe, átnézi a reklámújságokat, elolvas egy két tesztet a neten.
A televízió árának akár százszorosát is kitevő hitel felvétele előtt fontos lenne, ha a hitelintézetek lehetővé tennék saját, eltérő feltételű termékei közötti összehasonlítást, és kötelességük lenne a PSZÁF honlapján szereplő termék-összehasonlításokra is felhívni a figyelmet. Ezután már csak néhány alapvető pont -mondjuk azt, hogy banki egyszeregy -betartására lenne szükség.

Banki egyszeregy
1.Értelmes, közérthető szóbeli magyarázatot várnak a hitelt felvevők
2. Egyértelműen határozzák meg a bankok az általuk használt gazdasági és jogi fogalmakat.
3. Az ügyfeleik életkorát ne tekintsék a hitelkérelem automatikus elutasítási indokának.
5. A devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére legyen lehetőség.
6. Mindezeket a felek közötti szerződések is tartalmazzák.

Jó híreket is ígértem. Ha teljesülni fog, az egész Kódex egyik legnagyobb eredménye, hogy „a hitelezők legkésőbb a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatják ügyfeleiket arról, hogy van-e az ügyfélnek lehetősége a szerződés díjmentes felmondására."
Mindenki tud olyan esetről, amikor a hitelintézet a szerződés megkötését követően rótt ki a hitelt felvevőre korábban nem említett végtörlesztési díjat.

A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályok

Mit is tennénk, ha a Pirézia- Magyarország válogatott labdarúgó mérkőzésen - ami a VB-re jutást döntené el - a mérkőzés huszadik percében a piréz válogatott jobbszélsője, hóna alá csapná a labdát és berohanna vele - az elképedt, és bírói sípszóra váró magyar védők orra előtt - a magyar tizenegyesig. ott maga elé dobná, majd berúgná a kapunkba? Mindezt arra hivatkozva, hogy Piréziában a meccs előtti napon megváltoztak a foci szabályai, s lehet kézzel is hurcolni a labdát( a hazai csapatnak.)

Gondolják alaposan végig. Most a bankok viselkednek úgy, mint a pirézek. Meccs közben módosíthatnak tetszésük szerint a szabályokon. Igaz, december elsejéig erre ideiglenes tilalom van,(már ez is jó hír) de korábban is utólag módosítgattak, s okkal tarthatunk attól, hogy a 2009. december 1-jéig meghosszabbított moratórium lejártát követően ismételten - természetesen a jogszabályi rendelkezések által nyújtott kiskapuk figyelembe vételével - sor kerül a hitelfelvevőket hátrányosan érintő módosításokra.

Például: „vis maior események - hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz-és tőkepiaci zavarok - bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosítanak egyoldalúan kamatot, díjat, költségek a hitelezők".
Szóval ha a banknak valamiért megnőttek a forrásgyűjtési költségei,(az anyabank külföldön elgaloppírozta magát) akkor a korábban felvett pénzt itthon visszafizetőknek kell majd megfizetni az újabb hitelek előteremtésének többlet költségét? Általánosabban fogalmazva: miért a fogyasztóknak kell viselniük a pénz, vagy tőkepiaci zavarok kockázatát? A jelentős kamatért miért nem a bank viseli a kockázatot?

Ilyen alapon arra hivatkozva is lehet hiteldíjat emelni, hogy több lett a telefonszámla, vagy fizetésemelést kértek a takarítónők, hogy a fiókvezetők kedvenc titkárnőjéről meg se feledkezzünk!

Végezetül tényleg egy jó hír: az úgynevezett 90 napos szabály kidolgozása, azaz „ingatlanra vonatkozó vételi jogot tartalmazó szerződésben biztosítják a hitelintézetek az ügyfélnek, hogy mielőtt a hitelező élne vételi jogával, legalább 90 napot biztosítanak az adósnak, hogy saját maga értékesítse ingatlanját."..

Tekintsünk el a magyartalan fogalmazástól, s jelezzük csupán: ez egy ál (jó) hír, mert aki 90 nap alatt a mostani időkben el tud adni egy ingatlant, az varázsló vagy nagyon szerencsés ember(mielőtt a csődbe megy). De ne legyünk telhetetlenek: ez is jobb a semminél.