Éves szinten a tavalyi harmadik és negyedik negyedben még hazánkban regisztrálták a legalacsonyabb GDP-bővülési ütemet az uniós tagországok között, az idei első három hónapban ez a kétes dicsőség (az első becslések alapján) Észtországé és Portugáliáé. Ebben a két államban negyedévről negyedévre számítva még csökkent is a GDP.

A három éve még 11 százalékkal bővülő észt gazdaság lassulásának a hátterében a 12 százalékos infláció és a zuhanó ingatlanárak miatt elbizonytalanodó lakossági kereslet áll, Portugáliában pedig a globális hitelszűke begyűrűzését és az erős euró miatt gyengélkedő exportot gyanítják a háttérben. 

Váratlanul gyors fellendülést regisztráltak viszont Németországban, ahol 12 éves csúcsra ugrott a negyedéves alapon számolt GDP-növekedési ütem (az 1,5 százalékos dinamika az előzetes elemzői konszenzus duplája). Főleg a vállalati beruházások felpörgésének köszönhető, hogy a magyar export egyharmadát felvevő államban ötször olyan magas értéket mutat ez az index, mint az előző negyedévben. Óvatosságra intő, hogy gyengült a lakossági fogyasztás. 

Cseh-, Spanyol-, Finnországban, Szlovákiában, Nagy-Britanniában, Belgiumban és Hollandiában lassult a gazdaság az előző negyedévhez képest.