Az ECB egyszerre kívánja fékezni az inflációt és enyhíteni a hitelválság okozta sokkot a tőkepiacokon; azonban hamarosan választás elé kerülhet.

A Deutsche Bank, a Royal Bank of Scotland és a Morgan Stanley elemzõi azt állítják, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke hamarosan választás elé kerülhet, hogy az inflációs nyomástól óvja a gazdaságot, vagy oldja a hitelválság okozta feszültséget.

Úgy vélik, hogy Trichet-nek hamarosan követnie kell a Fed és a Bank of England példáját a kamatvágás területén, ugyanis a magasabb kölcsönzési költségek a gazdaság nagy részének ártanak. Szerdán Trichet azt nyilatkozta, hogy az árak stabilitására irányuló erőfeszítések és a bankok kölcsönadási hajlandóságának elősegítése két külön dolog.  

Trichet mondatai azt valószínűsítik, hogy az ECB továbbra is hajlandó készpénzt pumpálni a piacokra, miközben érintetlenül, hat éve nem látott magasságban, 4 százalékon hagyja az alapkamatot. Az elemzők úgy vélik, hogy ez nem járható út, a jegybank nem kábíthatja a piacokat azzal, hogy maximum hat hónapig ideiglenes támogatást nyújt, ám a monetáris politikában a megjelent gazdasági kockázatok nem tükröződnek. A Fed és a Bank of England ugyanakkor azért csökkentette az irányadó kamatlábat, mert attól tartanak, hogy ha a bankok vonakodnak a kölcsönzéstől, akkor a gazdasági visszaesés nagyobb mértékű lehet. 

Az ECB elõször augusztus 9-én öntött 95 milliárd eurót a piacokra, hogy enyhítse az amerikai másodlagos jelzálogpiacon kirobbant válság hatásait. Ez azonban úgy tűnik, hogy nem volt elég, mert december 18-án az ECB újabb 349 milliárd eurót bocsátott a bankok rendelkezésére, kedvezményes, minimálisan 4,21 százalékos kamatlábra, két hetes periódusra.