Az idei első negyedévben 82 ezerrel bővült az a banki feketelista, amelyen a késve, vagy egyáltalán nem törlesztő adósokat tartják nyilván. A korábban BAR-listának, 2006-tól pedig Központi Hitelinformációs Rendszernek (KHR) nevezett adatbázisban már több mint félmillió magánszemély szerepel. Vagyis minden huszadik magyar.

A KHR-listára azok kerülnek fel, akik 90 napnál többet csúsznak a törlesztéssel, és a tartozásuk mértéke meghaladja a minimálbér összegét. Ha valaki egyszer bekerül a rendszerbe, annak adatait és mulasztását öt évig látják a bankok és hitelintézetek.  

A lakosság eladósodottsága rohamosan emelkedik. A háztartások átlagosan a teljes bevételük több mint 13 százalékát fordítják hiteltörlesztésre. A pénzintézetek pedig egyre könnyebben adnak hitelt. A legtöbb helyen már a megfelelő jövedelem igazolása sem feltétel, megelégszenek az ingatlanfedezettel. Vagyis azt nem vizsgálják, hogy belefér-e az igénylő fizetésébe a napi megélhetés és a törlesztés. Ez az ügyfél problémája. Ha mégsem képes kifizetni a részleteket, akkor viszik a lakást.  

Elúszhat a ház is 

Persze nem csak a pénzintézetek a hibásak a sok bedőlt hitel miatt: az igénylőnek is tisztában kell(ene) lennie teherbíró képességével. Sokszor azonban a plazmatévé, vagy más egyéb csábítása győz, és felelőtlen döntéseket hoznak a vásárlók. Ezt a tendenciát igazolja az is, hogy a KHR-lista az idei első negyedévben 40 ezer magánszeméllyel bővült, ami minden korábbinál nagyobb növekedést jelent. Ennyien késtek 3 hónapot a törlesztéssel január és március között.  

Listásoknak nincs hitel 

A KHR-lista bővülési dinamikájában nem várható visszaesés a közeljövőben. A legkeresettebb banki termék továbbra is a szabad felhasználású jelzáloghitel, svájci frank alapon. A hitelfelvételek száma napról napra növekszik, ezzel párhuzamosan pedig a rossz adósok listája is kúszik felfelé a millió felé.