Igen, ez itt most megkerülhetetlen, számokkal fogunk foglalkozni. Meggyőződésem, és szakmai tapasztalatom egyaránt arra ösztönöz, hogy akit lehet, rávegyek, hogy a szépen körülírt, céloknak titulált álom-szerű jövőn való gondolkodás helyett időnként szálljon le velem ( velünk ) a „számok objektív szintjére". Aki azt gondolja, ő rossz volt matekból, inkább más felé néz (kattint), gondolja meg:  akkor is félrenézhet-e, amikor töredék pénzecskét kell majd az állami nyugdíjából beosztania ? Szedjük hát össze magunkat, én megígérem, megpróbálok követhető lenni.

Ha többet szeretnék a pénzemtől, mint a bankbetét értékmegőrző kamata, akkor - hacsak nem magam szeretnék tőzsdézni - a profik vezérelte befektetési alapok közül kell választanom. Most nem azzal foglalkozunk, hogy miért (ezt a pénzügy szakosoknak a közgázon évekig tanítják), hanem azzal, hogy akkor most melyiket is válasszam ?

Befektetési alapot értékesítenek a bankok, vagyonkezelők és biztosítók. A bankok és vagyonkezelők kínálatában elérhető alapok listája és teljesítménye megtekinthető a www.eco.hu honlapon ( a Budapesti Érték Tőzsde  hivatalos adatszolgáltatójától nyert adataiból. Itt 342 különböző (banki és alapkezelői) alap hozamáról tájékozódhatunk tetszőleges időtartamon. De óvatosan ! Ha töredék  évet választunk az adatkérés tartamára, a hozamot évesítve kapjuk meg. Pl: ha fél évet választunk, és valamely alap hozama 20%-ot mutat, ez az adat azt feltételezi, hogy a kiválasztott alap ugyanannyit hoz az év hátra lévő időszakában is, mint amennyit hozott a mérési időszak alatt. Az évesítésnek a manipuláción túl csak azért van értelme, hogy könnyen hasonlíthassuk a hozamot a banki betéti kamat értékéhez, vagyis egy dimenzióba helyezzük vele.

Saját adatgyűjtésünkben  döntően a bankok és kis létszámban a vagyonkezelők 342, valamint hét nagy biztosítótársaság összes (146 db ) alapját vettem nagyító alá.  Ismeretes, hogy a világ tőzsdéi az év elejétől látványos növekedést mutatnak. Kézenfekvő, hogy megnézzük, vajon mit teljesítenek a nagyközönség által elérhető befektetési alapok.

Íme:

Meglehetősen szembeszökő a különbség !

Félreértés ne essék, nem azt gondolom, hogy válasszuk ki a legjobb átlagot felmutató szolgáltatót, és vásároljunk be az alapjaiból. Csupán az a határozott véleményem, hogy ez a nagy különbség mindenképpen mutat egyfajta, a befektetési lehetőséget nyújtó pénzintézetenkénti eltérést.

Itt kell egy rövid módszertani kitérőt tennem, akinek nincs kedve megközelítési problémákkal vesződni, az nyugodtan folytathatja a következő hírlevéllel. Kiváló alapkezelőkkel volt szerencsém  beszélgetni a napokban, és megemlítettem ezeket a nekem beszédes számokat. Az Ő véleményük szerint nem átlagolhatók a hozamok. Mert hogy ezzel mintha körtét átlagolnék almával. Túl sokféle alap található ebben a két nagy kosárban. Nem állhatom meg, hogy mégis közzé tegyem ezeket a számokat. A magam véleménye szerint az lehet, hogy körtét nem adhatok össze almával (szerintem nem is tettem ilyesmit), de a gyümölcs árakat, pláne a változásukat már miért ne hasonlíthatnám össze mondjuk vidék és Budapest viszonylatában? Azt gondolom, hogy ekkora számú alap-kínálaton van jogosultsága az átlagok összehasonlításának.

A következő hírlevelünkben megnézem közelebbről, hogy mit érhet magánbefektetőként nekünk ez a jókora differencia ! Vagyis mit ér ez a teljesítmény különbség egy megtakarítási program szempontjából?

2009-05-15

Paksy Katalin