A világméretű inflációs nyomás hazánkat igen érzékenyen érinti, mivel a magyar gazdaság sérülékenyebb a többi térségi országénál - fogalmazott Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Országgyűlés Költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága előtt kedden délután.

Hozzátette: az egész világon megkezdődött a globális egyensúlytalanságok kiigazítása, ami a növekedés lassulásában, a kockázati étvágy csökkenésében, valamint a nyersanyag- és energiaárak emelkedésében mutatkozik meg. Mindez az erősebb gazdaságú országokban - Csehországban és Lengyelországban - a kockázati felárak lassabb növekedésében mutatkozik meg, a sérülékenyebb országokban - többek között Magyarországon is - a kamatok és hozamok jelentős mértékű emelkedésében. Nálunk a kockázatokat növeli a magas eladósodási ráta is, még akkor is, ha mindez ma már nem csak az állam, hanem a magánszektor jelentős mértékű adósságát takarja.  

Az MNB elnöke leszögezte: bár a gazdasági növekedés magasabb lehet a várakozásoknál, ezzel párhuzamosan az infláció is gyorsabb lesz. A lassan gyorsuló növekedés, valamint a költségsokkok hatására a pénzromlás üteme még jövőre is 4 százalék felett alakulhat, és súlyos kockázatok fenyegetik a 2010-es 3 százalékos cél teljesülését is. Ennek hátterében többek között az olaj- és élelmiszerárak emelkedése húzódik meg. 

A költségvetéssel kapcsolatosan a jegybankelnök úgy fogalmazott: idén biztosan teljesül az egyensúlyi cél, és a kitűzött deficit-célok 2009-ben és 2010-ben is valóra válhatnak az egyensúlyi tartalékok felhasználásával. A kiadási oldalon - különösen a választások közeledtével - komoly kockázatokat lát az MNB, és fontos tényező az is, hogy további adóbevétel-növekedésre a következő években már nem lehet számítani.