A feketegazdaság nélkül az államnak annyival több bevétele lenne, hogy a felére csökkenthetné az áfát - állítja Kondorosi Ferenc kormánybiztos, aki szerint a GDP-hez viszonyítva akár 3-4 százalékkal is csökkenthető a feketegazdaság Magyarországon 2008-ban, így mértéke a GDP 13-14 százalékára mérséklődne.

Az állításokat  jól hangzanak: mint az egykori rabbi tanácsai a libatenyésztőnek.

Mindig örülök, ha gazdasági, pénzügyi zsenik tanácsait olvashatom, különösen exkluzív

interjúkban, ahol se kérdés, se válasz nincs, pláne nincs aláírva, ki is készítette az „interjút". Lépjünk túl ezen az apróságon, elvégre tisztességesebb vidéki napilapok szerkesztőségeiben még az újságíró iskola felvételijére sem engedték volna jelentkezni azt a gyakornok jelöltet, aki interjúnak merte volna nevezni azt a napokban megjelent irományt, amelynek bevezető mondatát idéztük fentebb. Az ott olvasható állításokat „jelentette ki "Új rend és szabadság" programért felelős kormánybiztos az MTI-nek adott interjújában."

Nem szeretnék azon élcelődni, hogy a gazdasági életben, termelő cégeknél életében egyetlen percet sem töltő jogász mennyire ért a gazdasághoz, elvégre lehetnek a való világban járatos tanácsadói, ám amikor azt olvastam:"a politikus elsősorban a gazdasági szervezetek együttműködésében látja a helyzet megoldását, ugyanakkor fontosnak tartja a társadalmi szemléletformálást is."- égnek állt a hajam.

Ha lenne időm, biztosan elő tudnám bányászni, melyik megyei pártértekezlet nyolcvanas évekbeli jegyzőkönyvében olvastam ilyet, de ehelyett jobb ötletem támadt.

Számoljunk együtt kedves olvasók.

Kondorosi Ferenc a feketegazdaság főbb területi között említi a jövedelem eltitkolását és a fekete foglalkoztatást. 

200.000 forint bruttó fizetés esetén ( 1 gyerek) a nettó bér 122 215 forint (http://www.adozona.hu/kalkulator_ber.aspx)

 a teljes bérköltség 268950 forint, azaz minden kifizetett 1 forint után 1 forint 20 fillért visz el az állam.

Hozzá kell adni a kb. 1 hónap szabadságot és az ünnepnapok 1/12 részét, hiszen ezekre a napokra is bért kell fizetni, de termelés nincs mögötte. Ha ez csak havi 25.000 forint, már 294 ezernél tartunk,  és 6000 elmegy a helyi iparűzési adóra.

Összegezve: a dolgozónak a 122.000 forint fizetéséhez 300.000 forintot kell megtermelnie és akkor a ráeső rezsiről nem beszélek, mert akkor még szomorúbb a kép. Ne feledjük, hogy ebben az esetben a munkaadó még nem keresett egy fillért sem !!!

Ekkora összeget egyre több szakmában képtelenség érvényesíteni az árban!

A rendkívül magas mértékű állami elvonás következménye tehát a fekete foglakoztatás és a jövedelmek eltitkolása és nem az utóbbiak az  okai az állami költségvetés nehéz gazdasági helyzetének.

Ha szabad egy történelmi példát említeni a középkorból. Ott is a mértéktelen földesúri, egyházi, királyi adóztatás miatt szaporodtak el a lopások. Akkoriban  a földesúri túlköltekezések miatt kivetett újabb adók miatt törtek ki a parasztfelkelések.

Tekintettel a jobbágylázadások mostani nehéz kivitelezhetőségére, és arra hogy a munkáltatónak is érdeke, hogy a munkavállaló dolgozzon, azaz  - ahol csak lehet - közös érdekük a fekete foglalkoztatás, annak csökkentése, hogy ne kelljen 1 forint után másik 1 forint 20 fillért az államkasszába befizetni. Arról a mellékesnek nem nevezhető juttatásról is beszéljünk, amit a feketén foglalkoztatott "munkanélküli" kap.

A gazdasági életet nem csak a minisztériumi funkciókból, egyetemi katedráról ismerősök emlékezetébe idézném: amikor a társasági nyereségadót radikálisan csökkentette az akkori kormány( hallgatva a valódi tanácsadókra) több pénz folyt be ezen a címen az államkasszába , mint korábban, mert  olyan mértékű lett az adó,ami miatt márt nem volt érdemes trükközni.

Elviselhető mértékű adóval és járulékkal lehet érvényesíteni az élni és élni hagyni elvet.

Németül ez utóbbi mondás így hangzik: leben und leben lassen.

Nálunk, egyelőre úgy tűnik, ezt így magyarítják: leben und lében hagyni.

Hajdu István