Volatilitás: Ingadozás. Egy értékpapír változékonysága. Minél nagyobb a volatilitás, annál nagyobb árfolyam-ingadozást mutatott az adott értékpapír. A papír kockázatának egyfajta mérőszáma. A volatilitás az árfolyamváltozás alsó és felső lehetséges határát (szórását) méri meghatározott valószínűségi szint mellett éves százalékos formában.

Az idősödő házaspárral én akkor találkoztam először, amikor Ők már csalódottan, megbántva jöttek vissza az irodába. 55 év körüli értelmiségi házaspár, hosszú közös évtizedekkel a hátuk mögött. Gesztusaikon, megszólalásaikon, félbehagyott mondataikon átsütött egy halom szenvedélyes feszültség, a Feleség diktátumai, a Férj hangsúlyozottan beletörődő stílusú egyetértései ösztönösen mind azt üzenték: itt az ész érvek vajmi keveset számítanak. 

Történetük úgy szólt, hogy valamikor 2007 júniusában indítottak egy befektetést azzal a céllal, hogy 10 év múlva a most elrakott eurójuk remélhetőleg szépen gyarapodik majd, a részvényalapokban. Október végére a befektetés 135 nap után ledolgozta az indítás költségeit, és pluszban állt. A kiválasztott alapösszetétel addigi teljesítménye évesítve 15,6%-ot ért el euróban. Majd jött az amerikai másodlagos hitel-piaci válság, és találkozásunkkor (2008. március) éppen valahol mínusz 20%-on szédelegtünk. 

A Feleség percekig a szemembe sem nézett, hihetetlenül ellenséges hangulatot árasztva csak azt hajtogatta, hogy ez nekik nem való, és ő megmondta előre, kérik vissza a pénzecskéjüket. Semmilyen racionális megközelítés nem hatott. Fél órás győzködés, az elején felmutatott pozitív teljesítmény értékelése, hogy mindössze 9 hónap telt el a 10 évből, a várható gyors kilábalás nagy valószínűsége, az új nagyteljesítményű alapok elérhetősége összesen annyit eredményezett, hogy elismerte: ő pontosan értette, hogy itt nagy mínuszok és pluszok is lehetnek, de ő az elejétől fogva tudta, hogy „eznemnekikvaló", és „őmegmondtaelőre".....  

Arra sem volt hajlandó, hogy legalább azt várják meg, amíg nullára feljönnek az árfolyamok, hogy veszteség nélkül szállhassanak ki. Inkább vesszen 4000 euro, keressen a pénzintézet a konstrukciós költséggel 9 hónap alatt annyit, amennyit 10 év alatt szeretett volna, de ő előre megmondta....  

A Férj, aki valójában a szerződő volt a történetben csak annyit tett hozzá sűrű bólogatás közepette, hogy :

„a maga részéről elnézést kér a kellemetlenségért, teljesen korrekt tájékoztatást kaptak a befektetés indításakor, de a Feleségének ez az óhaja. Talán még aludnának rá egyet... „

„NEM !" - tette ki a pontot majdnem kiabálva a Feleség.

Erre csak azt mondhattam már, hogy természetesen. 

Még hivatalból felhívta a Férjet, mint szerződőt a cég ügyfél-védelemre szakosodott munkatársa, aki egy jó órás telefonbeszélgetésben próbálta elmagyarázni, hogy mennyire az érdekeik ellen lépnek. Önmagában, az egy órán át tartó beszélgetés is mutatja, hogy a Férj hajlandó lett volna legalább a nullát kivárni, ám el is szólta a titkot.  

Kiderült, hogy amerikai rokonok vannak náluk, akik megmondták a tutit. Csak a saját szakállukra szabad részvényt vásárolni (talán még azt is megmondhatták, hogy melyiket abból a pár százezerből, ami a világhálón elérhető), mert különben csak a nagy bankok keresnek...  

Hát kerestek. Amikor ezeket írom, már 1800 euróra mérséklődött volna a változatlanul hagyott portfoliójuk vesztesége, s ha a váltást is meglépték volna már csak 1000-nél járnánk. Helyette kinyögtek 3300 euró veszteséget és közel 800 euros előre hozott konstrukciós költséget.

Na persze, ha valaki tudja előre, az más......   

Paksy Katalin