Arkagyij Rajkin örökbecsű mondása ismét időszerű: az MDF a Nemzeti Adószabadság Program (NAP) kihirdetésével feléledt gazdasági tetszhalott állapotából, s  vitaképes iratot tett le az asztalra. Mégis azt érzem, hogy  a "nagyoknak" nem fog kelleni a "kis" párt  okoskodása.

Kár, mert a programról vitázni jobb, mintha egymást áztatnák a képviselők.

Még nagyobb kár, hogy a Nemzeti Adószabadság Program első eleme hibás.

Akiket érdekel: lapunk "Fontos" rovatában szó szerint idézzük az MDF honlapjáról az  a program első elemét, az adóamnesztiáról szóló részt.

Ami az MDF számításai szerint  önmagában 75 milliárd forintos többletbevételt jelent.

Még azt is elfogadom, hogy a 75 milliárd forintos egyszeri bevétel megvalósulhat. Aki ismeri a magyar gazdaság állapotát, tudja, hogy ez az összeg nem rakja rendbe a büdzsét, de több a kára, mint a haszna, mert nagyon rossz az üzenete.

Az üzeni, hogy nem baj, ha csalsz, majd lesz amnesztia.

Persze lehet most keménykedni, megígérni, hogy többet ilyen nem lesz.

Én megértem, hogy Dávid Ibolya nem ért a focihoz, de a szakértői bizonyára emlékeznek arra, hogy hányszor részesültek amnesztiában az adók és járulékok befizetésével rendre , éveken át és óriási összegekkel elmaradt fociklubok, s most ugyanott tartanak. 

Ráadásul ha ez a kormány garantálja is az anonimitást, ahogyan most látszik, egy új kormány aligha fogja betartani az elődje garanciáját. Nálunk nemzeti sajátosság az előző kormány lejáratása, időnként ez még ugyanazon párt egymást követő kormányának is sikerül.

 Komolyra fordítva a szót, a vagyonosodási vizsgálatok felfüggesztése esetén a már meg büntetettek kiáltanának amnesztiáért, de ez még kezelhető helyzet lenne, hiszen a korábban lopásért elítélt piti bűnöző sem reklamálhat, ha később amnesztiát hirdetnek a lopás miatt épp börtönben lévőknek. Ez a 10 százalékos egyszeri jövedelemadó szerintem nagy butaság. mert akinek külföldre menekített vagyona van, az itthon nem ilyen mértékű adót fizetne, s túl nagy a különbség a legfelső szja kulcs és a javasolt 10 százalék között. 

 A teljeskörű, önkéntes vagyonbevallás, mint javaslat, számomra nem értelmezhető.

Ha úgy kell érteni, hogy aki akarja, az bevallhat mindent, s akkor arról a vagyonról indul tovább, ez esetben ez a tervezet nem sokat ér. Mert ha nem kötelező, akkor az emberek nem fogják megtenni a vagyonbevallást.  

Pénzügyi tanácsadóként gyakran találkozom vagyonosodási vizsgálaton lévő emberekkel. Aki sáros, az szidja az adóhatóságot, s ha érez valami kicsi reményt, akkor perre fog menni az APEH-hel, s majd a bíróság dönt. Aki tudja, hogy tiszta, esetleg zsémbes a hosszú eljárás miatt, de nem ideges. 

Az APEH megerősítése  az MDF javaslatának legjobb eleme. Javasolnám az MDF elnökének: látogasson el  az APEH ellenőrzéssel foglalkozó regionális igazgatóihoz, vagy hívja meg őket egy kávéra az MDF székházába, baráti beszélgetésre. Hátha kiderülne, mivel foglalkoznak mostanában. Mondjuk az átvett illetékhivatalok hátralékának feldolgozásáról, az évekig elfektetett zűrös ügyekről, meg úgy egyáltalán, a nyakukba szakadt ügyszámról megkérdezhetné őket.

Azok meg, ha már illusztris helyen vendégeskednek, hátha mondanának jobb ötleteket is. 

Félreértés ne essék: elindulni jó az MDF javaslatsorozata.

Tudják, ahogy Rajkin mondta: válámi van, de nem az igazi! 

Hajdu István