A JP Morgan, a Deutsche Bank és a Citigroup bankárokat fogad fel azért, hogy privátbanki szolgáltatást nyújtsanak milliomos ügyfeleiknek, miközben a befektetési banki tevékenység a szigorúbb tőke követelmények miatt egyre kevésbé jövedelmező.

A JP Morgan, a piaci értéket tekintve a legnagyobb amerikai bank, a vagyongazdálkodással foglalkozó európai, közelkeleti- és afrikai üzletágainak létszámát 20 százalékkal emeli 2013-ig. A frankfurti székhelyű Deutsche Bank pedig az ázsiai üzleti tevékenységének felfejlesztését végzi, miután kilenc hónappal ezelőtt felvásárolta a Sal. Oppenheim csoportot, amely Németország legnagyobb független magánbankja - közölte Klaus Winkler szóvivő. A 46 milliárd dolláros adófizetői pénzből megmentett Citigroup pedig azt tervezi, hogy megduplázza az Észak-amerikai vagyonkezelési részlegének létszámát.

A Bloomberg megjegyzi: mint ismeretes, a G20-ak vezetői Szöulban tartott novemberi csúcsértekezletükön jóváhagyták azt a tervet, amely szerint több mint kétszeresére kell növelni a bankok tőketartalékát, miután az ágazat több mint 1,3 trillió dollárt vesztett 2007-2009 között.

A változtatás új ösztönzést ad a bankoknak arra, hogy a kevésbé kockázatos és kevésbé tőkeigényes tevékenységekre koncentráljanak, mint például a vagyonos ügyfelek részére nyújtott eszközkezelés - közölte Cedric Tille, a genfi Graduate Institute professzora. A szakértő szerint természetes, hogy a cégek inkább a külön díjazás ellenében folytatott tanácsadási szolgáltatások felé fordulnak, hiszen ha itt hibát követnek el, csak az egyéni ügyfeleknek okoznak gondot, ez azonban nem érinti a tőkemegfelelést.

A privátbanki tevékenység folyamatos bevételt hoz és kevésbé kockázatos. A Basis Point Group LLC partnere, Bob Fawl úgy fogalmazott: a bankok ebben az esetben "mások pénzével" játszanak és bár a vagyonos ügyfeleknek nyújtott kölcsönökhöz tőke kell, a cégek itt csak közvetítőként működnek és a kockázatot maga az ügyfél viseli.

Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a most visszaszorulóban lévő befektetési banki üzlet rendkívül jövedelmező lehet, ha a piacok stabilak.

The Wall Street Journal :A mentőcsomagok többet ártanak, mint használnak

Az eurózóna tagállamai tavaly tavasszal kezdtek dolgozni az adósságválság megfékezésén, szemlátomást sikertelenül. Írország már segélyért folyamodott, Portugália és Spanyolország pedig bármelyik pillanatban kopogtathat Brüsszelben mentőövért. Miért nem segítettek az eddig az európai gazdaságokba öntött hatalmas segélypénzek? - teszi fel a kérdést a The Wall Street Journal. Paul de Grauwe, a Leuveni Egyetem közgazdaságtan professzora szerint azért, mert a mentőcsomagok szerkezete nem megfelelő, a hibák elsősorban annak tudhatóak be, hogy az EU igyekszik megfelelni a "számla" nagy részét fizető Németországnak.

Az egyik probléma, hogy az EU csak akkor szavazza meg a mentőcsomagokat, amikor a megsegítendő ország a csőd szélén áll. Ez volt a helyzet Görögországgal is; Athén akkor részesült a 110 milliárd eurós segélyben, amikor a piac már nem volt hajlandó finanszírozni az államadósságot. Hasonló a helyzet Írországban, ahol az elszabadult államkötvény hozamok ellehetetlenítették a finanszírozást.

Vagyis mire a segítség megérkezik, az európai befektetők pánikba esnek és azt figyelik, melyik állam lesz a következő eldőlő dominó. Még az európai döntéshozók is úgy látják, hogy a mentőcsomag puszta említése is arra vezetheti rá a piacot, hogy az adott ország helyzete rosszabb, mint gondolták.

De ez csak a kezdet, a következő gond a megsegített ország számára a kölcsön visszafizetése, mivel a hitel kamatok tartósan magasak (6 százalék fölött). A kölcsönhöz kapcsolódó feltételek de Grauwe szerint túl szigorúak és mivel arra kényszerítik a kormányokat, hogy radikálisan csökkentsék kiadásaikat, a megsegített állam gazdasági zsugorodási spirálba kerülhet.

A tartozások GDP-hez viszonyított aránya tartósan növekszik, Barry Eichengreen, a kaliforniai Berkely professzora ezért úgy látja, hogy az Írországnak nyújtott csomag semmilyen gondot nem oldott meg, csak elodázta a problémát. A közgazdász számításai szerint a következő években Dublin nemzeti jövedelmének csaknem 10 százalékát lesz kénytelen befizetni a hitelezőinek. Vagyis - állítják egyes szakértők - a mentőcsomagok csak rontottak a helyzeten. Az adósságcsapdából vagy olcsóbb hitellel lehetne kiszabadulni (ezt a hitelezők egyelőre nem fogadják el) vagy jelentősen csökkenteni kéne a bajban lévő országok adósságait, ami azt jelenti, hogy a kötvények tulajdonosai nyelnék le a vesztesége

Newsweek :Újabb Internet buborék következhet

Fred Wilson amerikai kockázati tőkebefektető szerint kissé ijesztő, ami az internetes piacon történik. Valószínű, hogy a kilencvenes évekhez hasonlóan ismét internet buborék kialakulásának vagyunk tanúi.
A Union Square Ventures vezetője úgy látja, újabb katasztrófa van készülőben és már láthatóak a viharfelhők, amik megelőzik majd az internetpiac összeomlását. A "dotcom buborék" a kilencvenes évek végén már kipukkadt egyszer, milliós veszteségeket okozva azoknak a befektetőknek, akik hagyták, hogy a rohamosan emelkedő árak elszédítsék őket. Wilson szerint a jelenség megismétlődik az internetpiacon - írja a Newsweek.

A szakértő szerint ezt mutatja, hogy míg korábban soha nem értékeltek 5 millió dollárnál többre egy két-három főt alkalmazó vállalatot, addig ma az ilyen mikrocégeket is 30-40 millió dollárra becsülik a piacon. Az elszaladó árak egyik példája a Quora, a volt Facebook alkalmazottak által alapított honlapon kérdéseket tehetünk fel, amire a látogatók válaszolnak.

A TechCrunch szakportál szerint ez a portál 86 millió dollárt ér. Még többet ér a Foursquare nevű startup, amelynek segítségével jelezhetjük, melyik étteremben vagy bárban vagyunk éppen. A 27 alkalmazottal dolgozó céget júniusban 95 millió dolláros értékűre becsülték és 20 millió dolláros tőkét gyűjtött.

A jéghegy csúcsa persze a Facebook a maga 35 milliárd dolláros becsült értékével, de hasonlóan nagyvonalúan kezelik a Farmville gyártójaként híressé vált Zynga szoftvercéget, amely állítólag 6 milliárd dollárt ér. Mint arról korábban beszámoltunk, a Twitter bennfentesek szerint hamarosan befektetők után néz, a cég sajátmagát 3 milliárd dollárra értékeli. Holott az olyan szakmai fórumok, mint például a Forbes vagy a SharesPost csak mintegy 1 milliárd dollárra taksálják a vállalatot.

Wall Street Journal: Orbánék átveszik a hatalmat a jegybankban

A The Wall Street Journal szerint a magyar kormány rövidesen átveszi a hatalmat a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában, hiszen február végén lejár négy tag mandátuma.
A lap emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormány már megszabadult a Költségvetési Tanácstól, most készül államosítani a magánnyugdíjpénztárakat és februárban a független Monetáris Tanácsot is felszámolhatja azzal, hogy két tagot jelöl a jegybanki testületbe. A jelenlegi szabályok szerint a miniszterelnök mellett az MNB elnöke is két szakértőt nevezhet ki a testületbe.

A lap szerint nincs kétség afelől, hogy a kabinet át akarja venni a politikai irányítást a jegybankban, hogy az inflációs célt a jelenlegi 3 százalékról 3,5 százalékra emelhesse. Ez lehetővé tenné egy a jelenleginél lazább monetáris politika bevezetését, ami valószínű, hiszen a kabinet többször kritizálta az MNB jelenlegi gyakorlatát.

Simor András szerint a kamatemelést követően igen rossz hatása lenne egy magasabb inflációs célnak, ez pedig megemelné a magyarországi adósságfinanszírozás költségeit. A magasabb infláció egyetlen pozitívuma, hogy segíthet a deficitcél megvalósításában, ahogyan erre már volt példa. Más kérdés, hogy - ahogyan azt Járai Zsigmond volt jegybank elnök mondta - az infláció a legszegényebbek megadóztatása, ezt pedig bizonyára nem akarja a kormány.

Die Presse: Brüsszelhez fordulnak az osztrákok a magyar válságadó miatt

A magyar válságadó előnyben részesíti a magyar tulajdonú vállalatokat, így ellentétes az uniós versenyszabályokkal - írja a Die Presse csütörtöki számában. Az osztrák vállalatok addig lobbiztak az adó ellen, míg egyik EP-képviselőjük az Európai Bizottsághoz fordul jogorvoslatért.
.

A magyar kormány négy - pénzügyi, kiskereskedelmi, energia és távközlési - szegmenst érintő különadója 90 százalékban külföldi vállalatokat érint. Az osztrák cégeket elsősorban a kiskereskedelemre kiszabott teher érinti, a lap beszámolója szerint meglehetősen érzékenyen.

Nyugati szomszédunk kiskereskedői évente 30 millió eurót fizetnek be a magyar államkasszába a gazdasági kamara számításai szerint. Ebből 25milliót a SPAR élelmiszerlánc fizet ki. A vállalat ausztriai szóvivője szerint ez egyszerűen nem fair. A magyar versenytársak - mint például a CBA vagy a Coop - olyan rendszerben (franchise - A szerk.) működnek, amely minden egységet külön gazdasági szervezetként kezel, így egyértelműen az adóhatár alatt maradnak.

A BauMax képviselője szerint az is érthetetlen, hogy 2010-re gyakorlatilag visszamenőleg vetették ki az adót, amellyel utólag a vállalatok nem tudtak kalkulálni.

A vállalatoknál a magyar különadó olyannyira kiverte a biztosítékot, hogy a napokban Othmar Karas osztrák európai parlamenti képviselő levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy vizsgálja meg az esetleges diszkriminációt.

AFP: Rekordnövekedést vár Németország

Németországban a Bundesbank előrejelzése szerint 1990 óta nem látott mértékben növekszik a gazdasági aktivitás az idei évben. A német jegybank prognózisa szerint az idei gazdasági növekedés 3,6 százalékot tesz ki, amelyet jövőre 2 százalékos, 2012-ben 1,5 százalékos emelkedés követ. Ha a mai várakozások beigazolódnak, Németország az 1990-es újraegyesítés óta nem látott mértékben növekszik az idei évben - jelenti az AFP.

A Bundesbank egyértelműen bizakodó a gazdaság minden aspektusát, tekintve, továbbra is az export adja majd a fejlődés motorját, miközben az üzleti szféra az alacsonyabb kamatokból, a lakossági fogyasztás pedig a jobb munkaerőpiaci helyzetből táplálkozva mutat fel javulást. Az infláció 1,7 százalékos lesz idén, jövőre pedig 1,6 százalékra mérséklődik.

A német jegybank mai becslése egyébként konzervatívabb, mint az uniós szerveké, Brüsszel ugyanis 3,7 százalékos idei és 2,2 százalékos jövő évi növekedéssel számol.

A kiskereskedelmi forgalom 0,5 százalékkal emelkedett októberben havi szinten. Ez jóval meghaladja a szakértők által várt 0,2 százalékos adatot. Éves alapon 1,8 százalékos növekedést regisztrált a statisztikai hivatal, szemben az elemzők által várt 1,0 százalékos bővüléssel.

Szerkesztette:Hajdu István