Bankreformok nélkül újabb pénzügyi válság fenyegeti Nagy-Britanniát- mondta Mervyn King, a Bank of England kormányzója, aki a The Daily Telegraphnak - a legnagyobb brit konzervatív napilapnak - kijelentette, hogy változatlanul vannak "egyensúlytalanságok" a brit bankrendszerben, sőt ezek az egyensúlytalanságok "ismét növekszenek". King szerint a lakossági szolgáltatásokat nyújtó bankoknak hosszú távon, folyamatosan kellene törődniük ügyfeleikkel, és fel kell hagyniuk azzal, hogy csak "a jövő heti profit maximalizálására" összpontosítanak.

A jegybanki kormányzó ezzel kapcsolatban súlyos bírálattal illette a kereskedelmi bankokat, mondván: a pénzügyi szolgáltató cégek "tökéletesen elfogadhatónak" tartják, hogy amikor csak módjuk van rá, "pénzt sajtoljanak ki a hiszékeny vagy gyanútlan ügyfelekből". King szerint a hagyományos feldolgozóipari vállalatok "erkölcsösebb" módon működnek, "nagyon törődnek" alkalmazottaikkal és fogyasztóikkal, és "mindenekelőtt büszkék a termékeikre ... (a bankok esetében) nem érzékelhető ez a hosszú távra szóló kapcsolatápolás".

A Bank of England vezetője kijelentette, hogy továbbra sem sikerült megoldani a "túl nagy, (vagy) túl fontos ahhoz, hogy tönkremenjen" problémáját a bankokkal kapcsolatban, márpedig ennek a koncepciónak "nincs helye a piacgazdaságban". E koncepció jegyében a tavaly májusi választásokig hatalmon volt előző, munkáspárti brit kormány a pénzügyi válság kirobbanása után közvetlenül összesen 70 milliárd fontot (23 ezer milliárd forintot) fordított költségvetési forrásokból az összeomlás fenyegette brit bankok életben tartására, és ezzel - évtizedek óta először - gyakorlatilag bankállamosítást hajtott végre.

A befektetések nyomán például a Royal Bank of Scotland bankcsoportban (RBS) jelenleg 84 százalékos, a Lloyds csoportban 43 százalékos az állami részesedés. A brit államháztartási hiány ugyanakkor békeidőben példátlan - a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát jóval meghaladó - szintre emelkedett az elmúlt pénzügyi évben, és ennek egyik fő oka éppen az összeomlás szélére került bankrendszer állami tőkepótlása volt. A jelenlegi konzervatív-liberális kormány súlyos költségvetési megszorító lépéseket jelentett be a hiány leszorítása végett. Mervyn King szombaton megjelent bíráló szavainak jelentőségét növeli, hogy jövőre a Bank of England lesz a legfőbb pénzügyi felügyeleti szerv Nagy-Britanniában.

George Osborne brit pénzügyminiszter már nem sokkal a konzervatív-liberális kormánykoalíció tavaly májusi hatalomra kerülése után bejelentette, hogy a bankszektor felügyeletét ellátó Pénzügyi Szolgáltatási Hatóság (FSA) jelenlegi formájában megszűnik, és a helyébe lépő új szabályozó szervezet a brit jegybank részlegeként működik majd.

Osborne szerint a kormány ezzel felszámolja a jelenlegi hármas felosztást, amelyben a pénzügyi szektorral kapcsolatos feladatok a Bank of England, a pénzügyminisztérium és az FSA között oszlottak meg. Ebben a rendszerben a pénzügyminiszter szerint senki nem tartotta ellenőrzés alatt az eladósodási folyamatot, és "amikor beütött a krach, senki nem tudta, kinek kellene intézkednie".

A brit kormány veszély-előrejelző szereppel is felruházza a jegybankot. A Bank of Englanden belül független testület jön létre, megfelelő eszközökkel és felelősségi körökkel az olyan makrogazdasági fejlemények figyelésére, amelyek veszélyeztethetik a gazdasági és pénzügyi stabilitást. A felügyeleti reformfolyamat 2012-re befejeződik.

EurActiv : Trichet bírálja a jegybanktörvény módosítását

Az Európai Központi Bank nagyon elégedetlen a magyar kormány jegybanktörvénnyel kapcsolatos álláspontjával kapcsolatban. A kormány azt állítja, hogy a monetáris tanácsi tagok parlamenti megválasztása növeli a jegybank függetlenségét. Az EKB szerint viszont csökkenti azt, mivel a kormánytöbbség kezébe adja a kormánytól független intézmény döntéshozóinak megválasztási lehetőségét.
Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke már decemberben, már a kormánypárti javaslat ismertté válásakor is kritizálta azt a változtatást, hogy a jegybank legfontosabb döntéseit meghozó Monetáris Tanács tagjait a parlamenti többség választhatja ki, valamint azt, hogy a kormány a tőle az európai jogszabályok szerint független szervezet döntéseit kritizálja. Trichet akkor azt ígérte, hogy az eseményeket folyamatosan követni fogja.

Ha Magyarország már teljes mértékben részt venne az EU monetáris uniójában, akkor a magyar jegybank az Európai Központi Banknak alárendelten működne, de az EKB-nak így is van lehetősége beleszólnia a magyar monetáris politika alakításába. A monetáris unióban való részvétel alól ugyanis csak Nagy-Britannia és Dánia szerzett felmentést.

A kormány ennek ellenére benyújtotta, és sürgősséggel elfogadtatta az Országgyűléssel a jegybanki törvény módosítását. Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár az előterjesztő nevében a magyar parlament gazdasági bizottság ülésén úgy fogalmazott, hogy „a kormány az MNB döntéshozó testületeinek, elnökének függetlenségét a legteljesebb mértékben tiszteletben tartja [...] szeretnék utalni arra is, hogy ez nagyon erős közeledés az uniós gyakorlat felé. Itt nyilvánvalóan azokat az országokat célszerű figyelembe venni, amelyek nem rendelkeznek az euróval. Ha megnézzük ezeket az országokat, akkor láthatjuk hogy azon uniós országokban, amelyek nem rendelkeznek euróval, a parlament a monetáris politikai irányító testület tagjainak kiválasztásában nagyon jelentős szerepet játszik. Csak néhány országot sorolnék fel: Bulgária, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia és Svédország is ezek közé tartozik".

Cséfalvay Zoltán szavai szerint „a törvénymódosítás előtt a gazdasági miniszter kikérte az Európai Központi Bank véleményét, és ezúton is szeretnénk tájékoztatni a bizottságot, hogy a bank véleményében rögzítette a jegybank függetlenségének fontosságát, ugyanakkor nem emelt érdemi kifogást a jegybanktörvény szándékolt módosítása ellen. Olyan kritikai észrevétel nem jelentkezett, ami a törvényjavaslat átdolgozását kérte volna."

Trichet ezzel szemben a szerdai kamatdöntő ülés után tájékoztatta arról a sajtót az MTI jelentése szerint, hogy „nagyon elégedetlen" a magyar kormány álláspontjával. Trichet szerint tovább vizsgálják, hogy milyen jogi lépéseket tehetnek, és ebben az ügyben az Európai Bizottságtól várja a következő lépést.

BBC
Soros szerint adjanak a népnek az olajvagyonból

Az olajat termelő országok polgárainak az eddiginél nagyobb mértékben kell részesülniük országuk természeti erőforrásainak profitjából - hangoztatta Soros György magyar származású amerikai dollármilliárdos a BBC-nek nyilatkozva.
Szerinte a Líbiában zajló felkelés részben annak a korrupcióval szembeni fellépésnek a következménye, amelyet az olajból származó jövedelemmel történő visszaélés táplált. "Nagyobb átláthatóságra és felelősségre vonhatóságra" van szükség az olyan termelők részéről, mint Oroszország vagy Szaúd-Arábia - fejtegette. Líbia óriási gazdagságot produkált, amelyet viszont Kadhafi mint sajátját elvette, és most a nép felkelt ellene" - fogalmazott Soros.

A milliárdos azt jósolta, hogy az iráni rezsimet a "legvéresebb forradalom" fogja megdönteni. Szerinte az Egyesült Államoknak és Európának erőteljesebben kell támogatniuk a Líbiában és másutt végbemenő forradalmakat, hogy a létrejövő új rezsimet együttműködjenek majd a Nyugattal.

Ami most a Közel-keleten történik, nagyon hasonlít ahhoz, ami a volt Szovjetunióban történt 1989-91-ben - emlékeztetett. Ám akkor egy a Nyugattal szemben ellenséges rezsimet tett tönkre a forradalom. Most viszont a Nyugat által támogatott rezsimekről van szó, ezért a Nyugatnak vissza kell szereznie az ott élő népek hűségét azzal, hogy támogatja a demokratikus átmenetet - szögezte le az üzletember.