A magyar kormány igencsak ellentmondásos, csak úgy, mint a szavazók - kezdi a hazai politikai helyzet ismertetését a The Economist. A hetilap által megkérdezett hazai szakértők szerint a kormány lépései aggályosak, és a külföldi befektetők büntetése pedig költséges lesz. A cikk szerzője szerint a kormány lépései igencsak tekintélyelvűek.

A The Economist cikkének szerzője rávilágít arra, hogy a kormány kétharmados többségével felhatalmazva érzi magát arra, hogy gyakorlatilag az tegyen, amit szeretne: visszamenőlegesen 98 százalékos adóval sújtja a végkielégítéseket, s mivel az alkotmánybíróságnál ez a törvény nem ment át, azonnal a taláros testület jogkörének szűkítéséről terjesztett be a Fidesz, amelyet hamar a Parlament is elfogadott.

A The Economist egy friss tanulmányra hivatkozva azt írja, hogy a kormány hivatalba lépésének első pár hónapjában hat alkalommal módosította az alkotmányt, mi több az 56 törvénymódosítási indítványból 45-öt nem a kormány, hanem egyéni képviselők nyújtottak be. Így gyakorlatilag kikerülték azt a lehetőséget, hogy a törvényhozás tüzetesen átvizsgálja a benyújtott dokumentumokat.

A kormány tekintélyelvű fellépése már júliusban érzékelhető volt, amikor kormányrendeletben hozták nyilvánosságra, hogy jól látható helyen ki kell helyezni a nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozatot - „Legyen béke, szabadság és egyetértés" - az államigazgatási szervek épületeiben. Majd később folytatódott azzal, hogy a közmédiát felügyelő szervezet élére kizárólag a Fidesz köreiből válogatott képviselőket a kormány - írja a lap.

A The Economist idézi Nagy Anna, kormányszóvivőt, hogy a választók felhatalmazták a Fideszt a drasztikus változtatások meghozatalára. Szabados Krisztián, a Political Capital elemzője a lapnak úgy vélekedett, a kormány azért szűkítette az Alkotmánybíróság jogkörét, hogy keresztülvigye a távközlési, a kereskedelmi, az energia és a bank ágazatot érintő válságadókat, amelyek a tervek szerint évente 2,67 milliárd dollárral duzzasztják a költségvetést egészen 2014-ig.

Mindez az elemző szerint elegendő lesz arra, hogy a kormány fedezze az egységes - 16 százalékos - személyi jövedelemadó bevezetése miatt kieső bevételeket, s így 3 százalékon tartható az államháztartási deficit. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy az adó nagyon érzékenyen érinti a külföldi befektetőket, akik most bíróságon támadják a terhet. Duronelly Péter , a Budapest Alapkezelő szakértője szerint a befektetők büntetése hosszú távon meglehetősen költséges lesz - írja a The Economist.

Corriere del Ticino
A felértékelt kínai valuta rizikója

A kínai Központi Bank felértékelte a jüant az amerikai dollárral szemben, amit Washington és általában a nyugati pénzügyi körök régi elvárásának felel meg. Ugyanakkor - figyelmeztet az olasz nyelvű svájci napilap - azzal is tisztában kell lenni, hogy nem Kína okozta a gazdasági válságot, így valutaműveletei aligha kínálnak hosszú távú és valós megoldást a nyugat gazdasági bajaira.

Különösen akkor nem, ha a nyugat - saját hibái helyett - másokat próbál okolni a kialakult helyzetért, s esetleg olyan megoldásokat követel, jelen esetben Pekingtől, melyek a kínai gazdaságot is veszélybe sodorhatják.

Az erős jüan nem fog mentőövet dobni az amerikai vagy európai gazdaságnak, még kiutat sem mutat majd a jelenlegi zsákutcából, de a kínai gazdaság számára okozhat még nehéz pillanatokat. Márpedig Kína ma a világgazdaság motorjának számít, s bármilyen hiba, mely működését zavarhatja, a nyugat számára is kihívást jelent. A jüan leértékelésének követelése Washington és Brüsszel részéről ennélfogva - saját szempontból is - kontraproduktív cselekedet.

Kommerszant
Oroszország: kiemelt fizetés külföldi tudósoknak

Az orosz kormány a jövőben ösztönözni kívánja külföldi tudósok és szakemberek bevonását az orosz gazdaságba és oktatásba. E céllal az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium 40 nagy pénzügyi alapot hoz létre, kifejezetten tudósok részére, és további 40 tendert írnak majd ki, külföldi szakemberek alkalmazására.

Vlagyiszlav Szurkov, az orosz elnöki hivatal helyettes vezetője, Jekatyerinburgban, az egyetemi rektorok soros konferenciáján kijelentette: az ország vezető egyetemei számára anyagilag teszik kifizetődővé külföldi szakemberek alkalmazását. Felszólította az intézmények vezetőit, hogy e feladatot tekintsék nemzeti missziónak, s ne rettenjenek vissza megragadni ezt a lehetőséget, még akkor sem, ha annak gyümölcsei nem arathatók le azonnal, hanem csak 20-30 év múltán.

A kormány az egyetemek számára, három évre 12 milliárd rubelt különített el e célra (390 millió dollár). Kiemelt oktatói javadalmazást kapnak a nagy nemzetközi díjakban részesültek, így a Nobel-díjasok vagy a matematikusok számára létrehozott Fields Érdemérem kitüntetettjei.

Az orosz tudósok érdekszervezetei szkeptikusan figyelik a Kreml terveit. Vjacseszlav Vdovin, az akadémikusok szakszervezetének elnöke úgy véli, az orosz tudósok is tudnak annyit, mint külföldi kollégáik, mindössze jól meg kellene fizetni őket. Jelenleg egy vezető szakember havi bére Oroszországban 10 és 17 ezer rubel között van (325-550 dollár), ami nevetséges nyugati kollégáikhoz viszonyítva.

Bloomberg
Az IMF is megdícsérte az országot

Románia kilátásai jobbak, mint egyes euróövezeti országoké, nyilatkozta Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségének vezetője. Optimizmusát arra alapozza, hogy a költségvetési hiány jelentősen csökkent, és a gazdaság kezd talpra állni, tudósít a Manna.ro.

Franks szerint csökkentek Románia kockázatai a nemzetközi pénzpiacokon, amelynek szereplői értékelik, hogy az országban júliusban bevezetett, kemény megszorítások fenntartható gazdasági helyzetet eredményeztek.

Egyes strukturális reformokat már bevezettek, az egységes közalkalmazotti bértörvény, a nyugdíjtörvény és a pénzügyi felelősség törvénye, amelyek elfogadásra várnak, óriási hatással lesz az ország nemzetközi megítélésére, mondta Franks.

November 24.-én, szerdán Dominique Strauss-Kahn, az IMF igazgatója még azt nyilatkozta, egyetlen európai államot sem fenyeget a csőd, viszont Görögország, Írország, Lettország, Magyarország és Románia esetében fennáll a fizetésképtelenség veszélye. Jeffrey Franks november 26-án, pénteken, azzal finomította ezt a nyilatkozatot, hogy az igazgató aszerint említette az országokat, hogy azok kértek-e vagy sem pénzügyi segítséget az IMF-től.