A londoni Financial Times számításai szerint Peking - az Állami Fejlesztési Bankon (CDB) és a kínai Export-Import Bankon keresztül 2009-ben és 2010-ben több hitelt nyújtott fejlődő országoknak, mint a Világbank. Az összeg legalább 110 milliárd dollár, míg a Világbank ugyanebben az időszakban 100 milliárd dollár összegben folyósított kölcsönöket. A CDB és a kínai Eximbank ráadásul részben jobb feltételekkel nyújtott hiteleket, mint a Világbank és más hitelezők.

Ugyanakkor tavaly kínai vállalatok - a bankokat nem számítva - 50 milliárd dollár értékben valósítottak meg külföldi közvetlen befektetéseket (FDI), ami mintegy a fele annak, ami külföldi vállalatoktól áramlott be Kínába. Ez azt sugallja, hogy a kínai vállalatok még nem eléggé bíznak abban, hogy a növekedés érdekében nagy felvásárlásokat valósítsanak meg külföldön - írja a BBC.

Ezzel párhuzamosan a pekingi kereskedelmi minisztérium már közölte, hogy Kína rekord összegben vonzott külföldi befektetéseket 2010-ben. A külföldi közvetlen befektetések összege 17,4 százalékkal nőtt 2009-hez viszonyítva, és értéke 106 milliárd dollárt ért el. ebben az összesítésben nem szerepelnek a pénzügyi eszközökbe, például részvényekbe történő befektetések. A befektetések több mint fele Hongkongból érkezett, de Tajvan, Szingapúr, Japán és Dél-Korea is előkelő helyen szerepelnek a listán.

Financial Times Deutschland
Merkel 67 éves egységes uniós nyugdíjkorhatárt javasol

Angela Merkel német kancellár január 17.-én érdekes javaslattal rukkolt elő, ugyanis minden uniós polgárnak egységes nyugdíjkorhatárt javasol - mindenki 67 éves korában mehetne csak nyugdíjba. Merkel az euró válságára adott válaszként fogalmazta meg javaslatát, főleg a német adófizetők megnyugtatásának szánta, hiszen míg Franciaországban országos zavargások törtek ki, tüntetések sokasága zajlott le a nyugdíjkorhatár 60-ról 62 évre emelése miatt, addig a németek már elfogadták, hogy 67 évre emelik azt.

A javaslat segítség is lehet Nicolas Sarkozy francia elnök számára is: ideális bűnbak lehet Merkel, és javaslata egyaránt.Az euroövezet válsága nem látszik megoldódni, hiszen a görögök tavalyi megsegítése óta, az írek is komoly pénzügyi segítségben részesültek, és mindenki feszülten várja, mi történik Portugáliával, Spanyolországgal.
Merkel a Financial Times Deutschland szerint nemcsak ezt szeretné az EU számára közös alappá tenni, de a német adósságkorlátot is.

Reuters:
Trükközik a kormány? Néhány dolog rossz irányba megy Magyarországon

Anne-Marie Gulde egy bécsi konferencián a Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban rámutatott: annak ellenére, hogy Közép- és Kelet-Európa nagyrészt visszatért a növekedési pályára, a térség "átalakítási fáradtságtól" (adjustment fatigue) szenved, és továbbra is sérülékeny.

Különösen a magyarországi eseményekkel kapcsolatosan szólt kritikus hangon. "Számos kihívás van, és néhány dolog rossz irányban halad Magyarországon. Jelentős konszolidációra van szükség" - mondta Gulde, aki korábban a Magyarországnak szóló IMF készenléti hitelkeretért is felelős volt.

Gulde elmondta: az intézkedések - különösen a nyugdíjpénzek megmarkolása - csupán "könyvelési lépések", amelyek késleltetik a közpénzügyi kötelezettségeket, de végső soron nem változtatnak a költségvetés helyzetén. "Még mindig ott van a deficit, mivel továbbra is fizetni kell a nyugdíjasoknak. Ezt el lehet mondani az Eurostatnak (...) de, figyelembe véve az adósságnak az adott demográfiai struktúra melletti alakulását, a jövőtől vesznek fel kölcsönt" - tette hozzá. "A politikai ciklusok szemszögéből nézve pedig egy másik kormányt terhelnek majd a költségei" - mondta Gulde.

Lengyelországról szólva elmondta: pozitívan kell értékelni a lengyel kormány törekvéseit, hogy 2012-re 3 százalék alá csökkentse államháztartási hiányát - a 2010-re becsült 7,9 százalékos szintről -, és egy rugalmas készenléti hitelkeret fenntartását pénteken tárgyalhatja az IMF tanácsa.

Megnehezítheti a célkitűzés teljesítését ugyanakkor a kormánynak az a terve, hogy egyes magánnyugdíj-pénztári befizetéseket az államháztartásba terelne, illetve a kidolgozott strukturális reformok hiánya - tette hozzá.

Elmondta: jóllehet, megerősítették a 2012-re vonatkozó költségvetési célszámot az Európai Unió felé, szükség van intézkedések megnevezésére is, amelyekkel elérhetik a célt, és ezeket még nem nevezték meg. "Nem tehetik meg, hogy sokáig fennmaradjon ez a bizonytalanság" - jegyezte meg Gulde.

A Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó térségről szólva az IMF főtanácsadója elmondta: a kormányzatok küszködnek vagy késlekednek a hiány csökkentéséhez szükséges reformok meghozatalával. "Aggódunk amiatt, hogy valamennyi országban van egy tendencia, hogy egyszeri intézkedéseket vezessenek be. A növekedési pályára visszatéréssel párhuzamosan elindítandó strukturális reformok meghozatalának lendülete megtört ezekben az országokban" - tette hozzá.

Gulde úgy fogalmazott: "a piacok elsősorban Nyugat-Európára figyelnek, és a fejlődő európai államok eddig észrevétlenek tudtak maradni, de ha valamilyen helyi probléma felmerül, vagy a kockázati hangulat változik, akkor még mindig vannak alapvető gyengeségek".

Neue Zürcher Zeitung
A svájciak is szenvednek az erős franktól

Az erős frank olcsóbbá teszi a Svájcba irányuló importot, ennek ellenére egyre több panasz hangzik el, amiatt, hogy az alacsonyabb importárakat nem adják tovább a fogyasztók felé.

A Neue Zürcher Zeitung szerint az erős frank bosszantja a svájci exportőröket. Ugyanakkor Svájc abban reménykedhet, hogy a frank ereje olcsóbb importot tesz lehetővé. Szakértők a minap Bernben tartott találkozójukon azt állapították meg, hogy az importot során az átváltási árfolyamból származó nyereséget a cégek nem kellő mértékben adják tovább a vásárlóknak.

Ezt látszanak igazolni a statisztikai adatok is. A svájci szövetségi statisztikai hivatal importárindexe ugyanis 2010 decemberben még 0,8 százalékkal magasabb volt is, mint egy évvel korábban, miközben a frank ugyanebben az időszakban névlegesen több mint 12 százalékkal erősödött.

Ugyanakkor figyelembe kell venni azt is, hogy eközben a nyersanyagok ára javarészt emelkedett, így a növekedés túlkompenzálhatta az árfolyamnyereséget. Ezt támasztja alá, hogy ha leszámítjuk az általában fluktuáló árú termékeket, akkor az import árak mintegy 1,3 százalékkal csökkentek Svájcban. Szintén az importárak csökkenése ellenében hat, hogy az ország számos kereskedelmi partnerénél a helyi devizában mért exportárak emelkedtek. A svájci vállalkozók mindenesetre elégedetlenek az árak alakulásával, a Svájcba importált áruk 40 százaléka fogyasztói termék, az első helyen a gyógyszerek, a másodikon az autók állnak a beviteli mennyiségi listán.

Az elmúlt időszakban a svájci frank szinte folyamatosan erősödött, mivel a befektetők az alpesi devizát választják menekülőútként az eurózóna adósságválsága elleni védekezésként. A Svájci Nemzeti Bank tavaly novemberig rendszeresen beavatkozott, hogy megakadályozza a deviza túlzott erősödését, de az elmúlt hónapokban nem hajtott végre intervenciót. Az erős frank negatív hatásával kapcsolatos aggodalmak már a kormányzathoz is elértek, a kabinet és a szakszervezetek a múlt héten közölték: párbeszédet kezdeményeznek az árfolyamról.