A magyar kormány kétharmados többségével várhatóan a jegybankra is nagyobb hatást gyakorló lépéseket fog hozni - írja a Finantial Times Deutschland. A német napilap szerint a hétfői kamatemelés inkább a kormány kritikája, semmint a valós piaci helyzetre való reagálás. Az elemzők szerint tavasszal komoly pénzpiaci fordulat várható Magyarországon.

Az FT németországi kiadása részletesen elemzi, hogy a kormány kétharmados többségével milyen - egyébként nagy felháborodást okozó - törvényeket hozott. Említi egyebek mellett a hétfőn éjjel megszavazott új médiatörvényt, s az alkotmánybíróság jogkörének megcsonkítását, a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának állami kézbe irányítását.

Már több elemző is felhívta arra a figyelmet, hogy a jövőben a kormányzat megpróbálja majd átvenni a jegybank irányítását is. "Az MNB szembeszáll ezzel és igyekszik megtartani függetlenségét. További negyedpontos emelést tartunk elképzelhetőnek januárban vagy februárban" - mondta a Bloombergnek Guillaume Tresca, a Crédit Agricole elemzője. Hasonlóan vélekedett Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője is, aki szerint a kormány és nemzeti bank közötti feszültségek többet nyomtak a latban, mint az infláció vagy a kamatpolitika.

A jegybank novemberben majd ebben a hónapban is emelte az irányadó alapkamatot, rendre 0,25 százalékponttal. AZ FT felhívja a figyelmet arra, hogy az MNB indoka az emelésre az inflációs cél elérése volt, ugyanakkor a tényleges fogyasztói-áremelkedés jövőre a legjobb esetben is 3,5-4 százalék lehet, amely igencsak elmarad a jegybank 3 százalékától.

A piaci szereplők egyértelműen a kormány és a jegybank közti ellentétnek tudják be a kamatemelést, hiszen a kormány terveinek megvalósításához - tehát a gazdaság felpörgetéséhez - éppen alacsony kamatszintre lenne szükség. Az FT emlékeztet arra, hogy Magyarországot rendkívül érzékenyen érintette a válság és nagy nemzetközi hitelcsomag felvételére szorult.

A magyar kormányzat már többször lemondásra szólította fel Simor András t, s hétfőn ismét kemény kritikával illette a jegybank döntését, eszerint a kamat emelése megalapozatlan és megakadályozza Magyarország gazdasági válságból történő kilábalását.

Kétharmados többségével a kormányzat vélhetően szélesíti befolyását a jegybankra - írja az FT. Első körben egy, a Fideszhez közel álló személyt ültetnek az MNB élére, s a Monetáris Tanács tagjait is e szempontok szerint választják ki. Simor András és a tanács négy tagjának mandátuma ugyanis márciusban jár le.

Az elemzők szerint, ha változások történnek a testületben, akkor az MNB legutóbbi kamatemeléseit csökkentések követhetik, s az irányadó kamatszint 5,5 százalékra állhat vissza. A Barclays Capital elemzői szerint komoly pénzpolitikai fordulat várható Magyarországon 2011 tavaszán.

The Wall Street Journal
Csalással vádolják az Ernst & Youngot

A The Wall Street Journal (WSJ) december 20-i számában azt írta, hogy az ügyészség szerint a cégnek szerepe volt két évvel ezelőtt a Lehman Brothers bank összeomlásában. A befektetési bank - az ügyészség szerint - félrevezette a befektetőket a Lehman Brothers pénzügyi helyzetéről - közölték az ügyet ismerők.

A WSJ értesülése szerint Andrew Cuomo fő államügyész hamarosan benyújtja a vádat, ez lenne az első eset, amikor egy jelentős könyvvizsgáló céget vesznek célba a pénzügyi válságban játszott szerepéért. A peres eljárásra azok a tranzakciók adnak alapot, amelyeket a Lehman állítólag azért hajtott végre, hogy a kockázata kisebbnek tűnjön a ténylegesnél.

Az ügyet ismerők szerint a Lehman Brothers az Ernst and Young legnagyobb ügyfelei közé tartozott, és a könyvvizsgáló cég körülbelül 100 millió dollár díjbevételhez jutott auditáló munkájáért, amelyet 2001 és 2008 között végzett.

The Economist: Putyinizáció kelet-Európában
A be nem fejezett feladatok

Nem elég, hogy a befolyásos brit üzleti hetilap kemény hangú tudósítást közöl Orbán Viktor hatalomközpontosító politikájáról, de szerkesztőségi jegyzetében, amely a „putyinizáció" kelet-európai terjedéséről szól, gyakorlatilag egy kalap alá veszi Ukrajnával hazánkat.

A tudósítás - amelynek címe „Hungry for power" - sorra veszi azokat a lépéseket, amelyeket a Fidesz áprilisi kétharmados megválasztása után végrehajtott, kezdve a „simulékony" Schmitt Pál államfővé választásától a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat kötelező kifüggesztésén keresztül a média elfoglalásig. Szóvá teszi az Alkotmánybíróság korlátozását, a különböző szektorokat sújtó különadókat, a magánnyugdíj-pénztárak lerohanását, a Költségvetési Tanács felszámolását és a jegybank elleni támadásokat.

A lap szerint kevesen nem értenének egyet Navracsics Tiborral, aki azt nyilatkozta: „hihetetlenül nehéz helyzetben vagyunk". A The Economist úgy véli a szocialisták alatt eltöltött nyolc évnyi „tespedés és korrupció" után az ország „veszélyes" helyzetben van: a párttisztviselők meggazdagodtak, miközben az ország keleti része leszakadt. A népesség egyharmada a szegénységi küszöb alatt van (a romáknál ez az arány még nagyobb), és magas a lakosság devizaadóssága.

A cikk megjegyzi, miközben a térség gazdaságai a borúlátó jóslatok ellenére nem mentek csődbe, és még csak nem is kellett valutáikat leértékelni, aközben néhány politikai trend lehangoló. A pozitív gazdasági példák között Lengyelországot, Lettországot és Észtországot sorolja, míg a negatív politikai példák között Ukrajnát és Magyarországot. Az új irányt - bevallottan némi túlzással - „putyinizációnak" nevezi, ami az „uram-bátyám és autoriter rendszerek kártékony koktélja".

Magyarország esetében a tudósításban szereplő „bűnlajstromot" sorolja fel ismét, hozzátéve, hogy a magyar választókat ez láthatóan nem zavarja, és a külső kritika is visszafogott. Ennek egyik oka a lap szerint, hogy Magyarország januárban átveszi az unió soros elnökségét.

Bloomberg
EKB az íreknek: Legközelebb velünk egyeztessenek először

Az Európai Központi Bank közölte, "súlyos aggályai" vannak amiatt, hogy az ír kormány által bevezetni tervezett törvény a bankrendszere helyzetének rendbe hozatalára, veszélyt jelent az Európai Központi Bank azon képességére nézve, hogy a likviditási műveleteit irányítsa.

"Az Európai Központi Banknak súlyos aggályai vannak amiatt, hogy a törvényjavaslat jogilag nem elég biztonságos" - olvasható a központi bank december 17-i jelentésében. Az ír törvénynek nem szabadna sértenie az euróövezet monetáris hatóságainak azt a képességét, hogy "érvényt szerezzenek jogaiknak, beleértve azt is, hogy korlátozás nélkül gondoskodhassanak a biztonságról bármely jegybank bármilyen műveletével kapcsolatban.

Az ír kormány december 14-én benyújtott törvényjavaslata ugyanis felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy megváltoztassa a kötvénytulajdonosok jogait, beleértve a kamatfizetést, a tőke törlesztését, a fizetési késedelem eseteit, valamint az adósság visszafizetésének az idejét - jelenti a Bloomberg.

Az Európai Központi Bank közölte, hogy előzetes konzultációt várt volna el az ügyben és egyúttal megerősítette reményét, miszerint az ír jegybank a jövőben figyelembe veszi és érvényesíti az EKB véleményét.

Mint ismert, az elsősorban bankjai miatt nehéz helyzetbe került országot az EU és a Nemzetközi Valutaalap közös, 85 milliárd eurós csomaggal segítette ki, amelyre múlt szerdán adta áldását a helyi parlament. Az írek cserébe 15 milliárd eurós megszorítást vállaltak be a következő négy évre, és célul tűzték ki, hogy 32 százalékról három százalék alá küzdik le az államháztartási hiányt 2015-re. Ennek ellenére a Moody's újabb leminősítéseket helyezett kilátásba, mivel szerintük lehetséges, hogy a zöld sziget nem lesz képes belátható időn belül stabilizálni adóssága nagyságát.