Közel egy billió dollár készpénzen, mintegy 723 milliárd eurónak megfelelő készpénz-hegyen ülnek az amerikai cégek. A Moody's becslése szerint az USA mamut vállalatait valósággal felveti a pénz.

A gazdagok között a technológiai szektor nagymenői: az Oracle, a Microsoft és a Google vezet. Ezeknek a cégeknek vannak a legnagyobb pénzkészletei. Ez nem annyira jó hír a gazdaság számára, hiszen azt jelenti, hogy a nagyok nem fektetnek be, nem fejlesztenek, és nem növelik az alkalmazottaik létszámát. A világgazdaság tényleges stabilizálódásának első jele az lesz, amikor ez a pénzkészlet látványosan olvadni kezd majd.

A készpénz-felmérés szerint a nagyok pontosan 943 milliárd dollárt halmoztak fel a jobb időkre, az összeg több mint egyharmada 20 vállalatnál dekkol. 2008 végén a trezorokban tárolt summa még csak 775 milliárd dollár volt. A Cisco Systems közel 40 milliárdos, a Microsoft alig kisebb, mert 37 milliárdos készpénz hegyen ül. Őket a Google követi 30 milliárddal. Az Oracle 23-, a Ford 22 milliárd dollárral büszkélkedhet. Ágazatok szerint: a technológiai cégek tartaléka 207 milliárd, a gyógyszeriparé 124 milliárd és 105 milliárd dollár penészedik az energetikai vállalatok széfjeiben.

A technológiai cégek között az IBM különösen jól mutat, mivel nemcsak sok a készpénze, de az üzlet is dübörög. Idén július és szeptember között a vállalat 3,6 milliárdos nyereséget könyvelt el, ami 12 százalékkal magasabb, mint tavaly ebben az időszakban volt. A vállalatóriás ezzel egymást követő 31 negyedévben tudta emelni a nyereségét. Még egy nem mindennapi adat: az IBM 1916 óta, minden negyedévben fizetett osztalékot a részvényeseinek.

Le Point: Az idősbomba Franciaországban is ketyeg

Franciaországban a legutóbbi hivatalos előrejelzések szerint, 2014-ben a 20 éven aluli állampolgárok lakossághoz viszonyított aránya kevesebb lesz, mint a 60 éven felülieké, és a 100 évesek száma is nagymértékben fog emelkedni.

A francia Statisztikai és Gazdaságtudományi Intézet (INSEE) által prognosztizált adatok szerint 2060-ban minden harmadik francia állampolgár 60 éven felüli lesz.

Az ország 60 évesnél idősebb lakosainak száma különösen 2035-ig fog növekedni, amikorra a baby-boom idején, azaz 1946 és 1974 között - született minden generáció tagjai elérik a 60 évet. Míg az ilyen korú állampolgárok 2007-ben a lakosságnak csupán 21%-át tették ki, arányuk 2035-ben előreláthatólag már 31%-os lesz, és ez a ráta fog stabilizálódni 2060-ig, amikor 32% körül alakul.

A hivatalos előrejelzések szerint 2014-től a 20 éven aluliak lakossághoz viszonyított aránya el fog maradni a 60 éven felüliek arányától.

Az INSEE statisztikáiban a 2010-es évben 15 ezer 100 éven felüli állampolgár szerepel, 13-szor több mint 1970-ben, és az előrejelzések szerint, ez a számadat 2060-ban elérheti a 200 ezret.

Süddeutsche Zeitung
Szerbia és az uniós taggá válás feltételei

Az uniós külügyminiszterek október 25-én megegyeztek abban, hogy Szerbia előtt megnyitják a taggá válás kapuit. Ám az országnak még számos elvárást teljesítenie kell, nem utolsó sorban Ratko Mladić kiadását a Hágai Bíróságnak. A müncheni liberális lap megállapítja: azzal senki sem vitázik, hogy Szerbiának Európában a helye, ám a történelmi tapasztalatok mégis óvatosságra intenek.

Tény, hogy a Balkán békéjének garantálása szempontjából Belgrád megkerülhetetlen tényező, de nem szabad megfeledkezni azokról a tapasztalatoktól sem, melyeket Románia vagy Bulgária csatlakozása után szerzett a közösség. Számos vadonatúj problémát hozott magával e két balkáni állam csatlakozása, amellyel még ma is küszködik az unió.

Belgrád esetében ezt nem szabad megismételni. Az a minimum, hogy a szerbek megbékéljenek szomszédaikkal és önmagukkal - különben nem jöhet szóba semmiféle csatlakozás. A háborús bűnöket ki kell vizsgálni, a bűnösöket ki kell adni és demokratikus alkotmányt kell elfogadnia Belgrádnak, melyben a törvények tisztelete dominál. Ez a minimum a csatlakozásért cserébe.

HealthOnLine: 2011-ben kezdődik az internetes orvosi konzultáció Franciaországban

Roselyne Bachelot, francia egészségügyi miniszter bejelentette, hogy az országban 2011-ben kezdetét veszi az internetes orvosi konzultáció, melynek eredményeként az így rendelt recepteket e-mail-en vagy postai úton fogják eljuttatni a betegeknek vagy gyógyszerészüknek.

A „Journal officiel"-ben (a francia Hivatalos Közlönyben) megjelent rendelet lehetőséget teremt a betegek számára, hogy a számítógépes hálózaton keresztül távolból is részesülhessenek szakszerű ellátásban, tanácsadásban.

Szigorúan meghatározott körülmények között, kizárólag csak azok az orvosok folytathatnak számítógépes konzultációt, akik rendelkeznek az ország területén való praktizálásra feljogosító engedéllyel. Az orvosok a számítógépen rendelt recepteket e-mail-en vagy postai úton fogják eljuttatni a betegeknek vagy gyógyszerészüknek.

A gyógyszerek visszatérítésére attól kezdve nyílik mód, amikor a Regionális Egészségügyi Hatóság a felmért lakossági igény alapján erre engedélyt ad.

Bachelot miniszterasszony úgy véli, hogy a telemedicinát alkalmazó új módszer megoldást jelenthet a Franciaország bizonyos térségeit sújtó orvoshiányra is.

Ärztezeitung
Európaszerte súlyos orvos és ápolóhiány alakulhat ki 2020-ra

A következő évtizedben az EU-s tagországok egészségügyi rendszereit drámai munkaerőhiány fogja sújtani. A krízis elkerülésének néhány lehetséges eszköze: a szakmák és munkakörülmények vonzóbbá tétele, a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése, a dolgozók egészségének fokozottabb védelme és a magasabb minőség kialakítása.

A következő évtizedben az EU-s tagországokat várhatóan drámai munkaerőhiány fogja sújtani az egészségügy területén. Az Európai Bizottság becslése szerint az európai egészségügyi rendszerekből 2020-ban már mintegy kétmillió szakdolgozó fog hiányozni. Az így kialakuló helyzetben a gazdag országok esetleg magukhoz fogják csábítani a szegényebb országokból az egészségügyi munkaerőt? Sikerülhet az egészségügyben a foglalkoztatást ismét mindenütt vonzóvá tenni?

E helyzetben a legnagyobb kihívást az európai egészségügyi rendszerek számára a várható élettartam növekedése, illetve az ebből eredő magasabb ellátási igény fogja jelenteni. Ezzel párhuzamosan vajon sikeres lesz-e a határokon átnyúló kezdeményezések révén a szakemberek eredményes toborzása és megtartása?

Az egészségügyi ágazatot egyre jobban terhelő munkaerőhiány legrosszabb esetben akár azt is eredményezheti, hogy a sürgősségi szolgáltatások csaknem 15 százaléka elérhetetlenné fog válni a betegek számára, amennyiben ez ellen hathatósan nem sikerül fellépni.

A munkaerőhiány az egyes tagállamokat eltérő módon fogja érinteni. Az elképzelések szerint a szegényebb EU-s tagországok sokkal nehezebben fogják tudni megtartani szakembereiket, mint a gazdasági szempontból erősnek minősülők.

Az ellátási válság elkerüléséhez a szakértők véleménye szerint a legfontosabb eszköz az egyes egészségügyi szakmák és a munkakörülmények vonzóbbá tétele. Ezen kívül elengedhetetlen a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtése - Németországban ilyen kezdeményezés például a kórházi dolgozók gyermekeinek egész napos óvodai ellátásának helyben történő megszervezése -, a dolgozók egészségének fokozottabb védelme és a magasabb minőségre való törekvés. Az innovatív technológiák, komplex módszerek alkalmazása ugyanakkor megköveteli a fokozottabb szabályozást is.