További 215 milliárd dollárjába kerül az amerikai adófizetőknek a két legnagyobb jelzálog-hitel finanszírozó a Freddie Mac és a Fannie Mae fenntartása. A két intézményt 2008-ban vette állami kézbe az USA kormányzata, hogy megmentse őket a teljes csődtől.

A pénzügyi válság kirobbanásában szerepet játszott hitelezők az amerikai pénzügyminisztérium becslése szerint összesen 215-365 milliárd dolláros tőkeinjekcióra szorulnak. Eddig mintegy 148 milliárd dollárt kaptak.

Tavaly év eleji döntés szerint a Freddie Mac és a Fannie Mae 2013-ig korlátlanul juthat állami hitelhez. A Keefe, Bruyette & Woods elemzői szerint ez idén év végéig meghaladhatja a 200 milliárd dollárt.

Az 1938-ban alapított Fannie Mae - Federal National Mortgage Association, és az 1970-ben létrehozott Freddie Mac - Federal Home Loan Mortgage Corporation - egyaránt úgynevezett kormány által támogatott vállalkozás, vagyis magántőkével, magáncégként működik, de törvényben rögzített alapokmánnyal és céllal.

A két intézmény feladata a jelzáloghitelezés finanszírozásának biztosítása: felvásárolják az elsődleges hitelező pénzintézetektől a jelzálog-követeléseket, majd ezekre építve származékos termékeket - jelzáloghitellel fedezett értékpapírokat - terítenek a szabadpiacon, ily módon biztosítva és növelve az elsődleges jelzáloghitelezés tőkeforrását.

Az állami segítséget elsősorban a politikai erők használták fel: az alacsony jövedelműek hitelezését segítették elő választókörzeteikben. A szegények lakáshoz juttatását célzó lelkesedés mögött azonban egy mélyebb, a növekvő jövedelmi egyenlőtlenségekhez fűződő aggodalom húzódott meg.

A rendszer megfelelően működött egészen a válság egy évvel ezelőtti elmélyüléséig, amikor hirtelen mindkét társaság a szakadék szélén találta magát, és csak állami segítséggel sikerült megmenekülnie.

CNBC
Dr. Végzet az EKB-t ostorozza

Az Európai Központi Bank monetáris politikája megöli a lehetőségét annak, hogy az eladósodott országok kilábaljanak a válságból - mondta Nouriel Roubini, a világgazdasági válságot előre látó közgazdászprofesszor.
Az Európai Központi Bank inflációs félelemre hívja fel a figyelmet, ahelyett, hogy a deflációs veszélyről beszélne - nyilatkozta Nouriel Roubini , a New York Egyetem professzora.

Az EKB ezzel nehezíti az eladósodott PIIGS (Portugália, Olaszország, Írország, Görögország) országok kilábalást - mondta Roubini.

A banknak további monetáris könnyítést kellene végrehajtania, ahogy a brit és az amerikai jegybank teszi. A makacs EKB minden lehetőségtől megfosztja a PIIGS országokat, mely segítené a kilábalást - tette hozzá a professzor.

A központi bank inflációtól tarthat, ezért nem nyúl a monetáris lazításhoz, pedig inkább a deflációtól kellene tartani - fejtette ki a világgazdasági válságot előre látó közgazdász.

Szükséges lenne az euró nominális, és reál leértékelése. „Ehelyett, az Európai Központi Bank monetáris politikája és a német fiskális konszolidáció (feszes költségvetési politika) erősíti az eurót, mely még nehezebb helyzetbe hozza a PIIGS országokat.

Európának intervencióra lesz szüksége, de ez sem lesz elég, hogy megállítsa az euró erősödését - vonta le a végső következtetést Roubini.

IMF: Lassú kilábalás várható

Lassú kilábalást vetít előre Magyarország számára a Nemzetközi Valutaalap, amely az Európai regionális kilátások című, tegnap közzétett elemzésében nemcsak a kontinens országainak gazdasági kilátásait elemzi, hanem azokra a kihívásokra is felhívja a figyelmet, amelyekre válaszokat kell adniuk az egyes kormányoknak, illetve az Európai Unió egészének is a válság lecsengése idején.

Nem csak az lehet a fájó pont a magyarok számára, hogy az egyik legsúlyosabb GDP-zuhanást kellett elszenvedniük a válság idején (csak a balti országok, a finnek, az írek, a románok, az izlandiak, a moldovaiak és az oroszok estek vissza nagyobb mértékben), és még csak nem is feltétlenül az, hogy prognosztizált növekedésünket a kevésbé dinamikusak közé várják. Az is „kellemetlen", hogy a magyar gazdaság leszakadása a versenytárs visegrádi országokhoz képest is mind markánsabban látszik. Míg Csehországot az egyéb uniós fejlett államok kategóriájába teszik, hazánkkal még mint EU-s feltörekvő gazdasággal foglalkoznak. Ebben kevés vigaszt jelenthet számunkra, hogy a - kategorizálás révén - a lengyeleket is még idesorolja a nemzetközi szervezet.

A válság és az abból való kilábalás eltérően érinti az egyes európai feltörekvő országokat. Ahogy Ajai Chopra, az IMF európai főosztályának igazgatója tegnapi bécsi sajtótájékoztatóján rámutatott: néhány ország - mint a baltiak - két számjegyű gazdasági zsugorodást volt kénytelen elszenvedni, míg mások - Lengyelország - még a visszaesést is megúszták. Általánosan levonható következtetés: azok az országok szenvedték el a legmélyebb recessziót, amelyek hitelezési aktivitása a legélénkebb volt a válságot megelőzően. Miután a hitelezésiboom-ciklusok nagyon sokba kerülhetnek, fontos, hogy megelőzzük a pénzkihelyezés túlzott felfutását a következő boom idején - véli a szakértő. Nemcsak a felügyeletek hatékony prudenciális intézkedéseire van szükség ennek érdekében, hanem arra is, hogy a boom idején megnövekvő költségvetési bevételekből tartalékot képezzenek az országok az ínségesebb időkre, ahelyett, hogy a büdzsékiadásokat növelnék - figyelmeztetett a szakértő.

Politikai kihívások
Fiskális konszolidáció
Az adósság fenntarthatósága és az államadósság piaci elfogadtatása
Országspecifikus konszolidációs menetrend
Növekedésbarát hiánycsökkentés
Erős és hiteles középtávú konszolidációs terv
A pénzügyi szektor helyretételének befejezése
A fejlett gazdaságokban: az értékes pénzintézetek haladéktalan restrukturálása, újratőkésítése
Szabályozói reform (globális, regionális, nemzeti)
Strukturális változtatások
A feltörekvő gazdaságokban: a hitelveszteségek elismerése (és újratőkésítés)
A határokon átívelő prudenciális megállapodások erősítése
Az alacsony növekedési potenciál, a külső egyensúlyhiányok, a szolgáltatási szektor problematikájának a kezelése
A termék, a szolgáltatás és a munkaerőpiac liberalizációja
Bérpolitika, oktatás, a legfontosabb infrastruktúra

The Wall Street Journal
EU: A pénzügyi felügyelet válthassa le a bankvezéreket!

Az Európai Bizottság közölte: tavasszal új jogszabályokat terjeszt elő, amelyek növelik a nemzeti pénzügyi felügyeletek hatáskörét.
A válság során számtalan bank sodródott csődközelbe, a kormányok pedig inkább mentőövet dobtak nekik, semmint hogy megkockáztassák a pénzintézetek felszámolását. Az Európai Bizottság az ilyen helyzetek elkerülése érdekében áll elő új jogszabálytervezetekkel, amelynek célja a nemzeti pénzügyi felügyeletek hatékonyságának növelése - írja a The Wall Street Journal.

Az Európai Bizottság javaslata szerint a felügyeletek elvárhatják a bankoktól, hogy készítsenek válság tervet, ezen kívül a hatóságok kikényszeríthetik a pénzintézetek eszközeinek értékesítését, illetve leválthatják a cégek vezetőit. Michel Barnier , az EU pénzügyi szabályozásáért felelős biztosa úgy nyilatkozott: a bankoknak a jövőben is nehézségekkel kell szembenézniük, sőt, csődbe is mehetnek. A cél az, hogy a pénzintézetek csődje ne döntse össze az egész pénzügyi rendszert, illetve, hogy ne kelljen az adófizetők pénzéből megmenteni a bankokat.

A Bizottság javaslata szerint nemzeti bankmentő alapok hálózatát hoznák létre, amelyeket a bankoktól beszedett adókból finanszíroznának és amelyeket a bajba jutott pénzintézetek megsegítésére használnának.

Bloomberg : Öntsük tovább a pénzt? - Kötélhúzás az IMF és az EKB között

A Nemzetközi Valutaalap európai gazdasági kilátásokról szóló friss jelentésében kiemeli, hogy az Európai Központi Banknak továbbra is készen kell állnia a rendkívüli helyzetek esetében bevethető forrásokkal.

"Az EKB-nak készen kell állnia az alacsony kamatozású hitelek programjának időbeli kiigazítására és arra, hogy ismét beindítsa a rendkívüli pénzügyi intézkedéseket, ha a gazdasági növekedés hirtelen leállna" - idézi a Bloomberg az IMF európai gazdasági kilátásokra vonatkozó jelentését.

Az IMF tehát azt hangsúlyozza, hogy az EKB-nak egyelőre nem kell végigvinnie az exit stratégiát, miközben a bank hivatalos álláspontja szerint a fiskális segítség fokozatos leállítása van napirenden. Az IMF kommentárjának időzítése azért is érdekes, mert az Európai Központi Bank vezetése körében jelenleg élesek az ellentétek az exit stratégia kapcsán. Axel Weber , az EKB kormányzótanácsának tagja és az elnöki poszt várományosa következetesen hangsúlyozza, hogy a banknak már most meg kell kezdenie a részvényvásárlási program leállítását, mert a túl késői exit nagyobb veszélyeket hordoz, mint a túl korai. Hasonló értelemben nyilatkozott a Die Weltnek Jürgen Stark, a kormányzótanács egy másik tagja is.

Ugyanakkor Jean-Claude Trichet a Bundesbank elnökének, Webernek a nyilatkozata kapcsán leszögezte, hogy az nem a kormányzótanács többségi álláspontja.

Reuters: Íme, a HP táblája - PC érzés, PC áron

A Hewlett-Packard bemutatta a Slate 500 nevű, elsősorban üzleti célra fejlesztett tábla PC-jét, amely az ígéretek szerint a hagyományos PC-kéhez hasonló felhasználói élményt nyújt.
A HP 8,9 hüvelykes kijelzővel szerelt táblája 64 gigabájtos winchesterével mindössze 0,7 kilogrammot nyom. Az öt órás üzemidőre képes gép multi-touch-csal és stylusszal is irányítható, és a standard PC-ken használt Windows 7 operációs rendszer fut rajta.

A gép agya a netbookokban használt Intel Atom processzor, a Slate-et két kamerával szerelték fel, amely lehetővé teszi a videókonferencia létrehozását.

A slate-et Wifi kapcsolattal is felszerelték, de a rivális iPaddel vagy a SAMSUNG Galaxy Tabbel ellentétben nem rendelkezik beépített szélessávú kapcsolódással. A HP notebook marketingért felelős vezetője a Reutersnek úgy nyilatkozott: elsősorban üzleti ügyfelekre számítanak és azt remélik, hogy biztosítók, egészségügyi szolgáltatók és kereskedelmi cégek fejlesztenek majd alkalmazásokat a táblára. Carol Hess-Nickels hangsúlyozta, hogy a Slate 500 hagyományos PC-ként üzemel, éppen csak a formája tábla. Ezt egyébként az ár is megerősíti, hiszen a készülék 799 dolláros (158 ezer forint) áron kerül a polcokra.