Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékok szintjét, a ma aktív dolgozók folyamatosan csökkenő időskori ellátásra számíthatnak - figyelmeztet a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A jelenleg érvényes szabályok szerint a nyugdíj-biztosítási járulék a munkavállaló által befizetett 10 százalékos és a munkaadót terhelő, a fizetendő bér 24 százalékát kitevő nyugdíjjárulékból adódik össze. Az összesen 34 százalékos közteher a mai, 202 800 forintos átlagbérre vetítve 68 952 forintot tesz ki. Tekintettel viszont arra, hogy a KSH adatai szerint jelenleg még 1,38 aktív korú jut egy nyugdíjasra, egy átlagnyugdíjas ennél többhöz, 83 640 forinthoz juthat hozzá.

A jövőben azonban ez a helyzet drasztikusan megváltozhat. Egy ENSZ által készített statisztika szerint 2050-re hazánkban az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya 1:2 lesz, ennek következtében az átlagos nyugdíj az átlagbér 17 százalékára esik vissza - változatlan járulékterheket feltételezve.
„Le kell számolnunk azzal az elmúlt évtizedek beidegződései alapján még mindig általános illúzióval, hogy időskori ellátásunkat kizárólag az állami nyugdíjra alapozzuk. Európában nincs olyan gazdag ország, ahol ez elegendő lenne, és ahol az állampolgárok kizárólag az állami nyugdíjra építenék nyugdíjaséveiket" - jelentette ki Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára.

Az „öregedő" társadalmak kormányainak - ha komolyan szembe kívánnak nézni a problémával - meglehetősen szűkös a mozgásterük. Ha változatlanul hagyják a nyugdíjjárulékot, miközben csak abból fizetik a nyugdíjakat, akkor a járadékok összege folyamatosan csökkenni fog. A járulékok megemelése viszont kétélű fegyver, hiszen a munkaerő költségét növeli, s ezzel versenyképességi hátrányt okoz. Ha a megemelt adókból egészíti ki az állam a nyugdíjat, akkor ismét szembekerülhet azzal a problémával, hogy csökkenti a gazdálkodók versenyképességét.

Megteheti persze még azt is, hogy kiadáscsökkentés révén próbálja meg kigazdálkodni a nyugdíjas-populáció ellátására fordított összeget, akkor viszont előfordulhat, hogy más állami funkcióit kell korlátoznia.

Európa több országában ma már kötelező a vállalati - munkaadói - nyugdíjbiztosítás, és a közgondolkodásnak is része a nyugdíjasévekre való előtakarékosság szükségessége. „Megkerülhetetlen, hogy a hazai lakosság gondolkodásába, pénzügyi döntéseibe is bekerüljön a nyugdíj-előtakarékosság fogalma" - jelentette ki Molnos. Az üzleti nyugdíjbiztosítások nem jelentenek többet, mint azt, hogy az emberek aktív korukban a fogyasztásra szánt pénz egy részét megtakarítják, a biztosítón keresztül befektetik, majd nyugdíjaskorukban használhatják fel azt.