Magyarország az Európai Unió legeladósodottabb kelet-európai országa, csatlakozott Görögországhoz, Portugáliához, Írországhoz és Ukrajnához. Ezen országok csődkockázata magasabb, mint az iraki - közölte a Bloomberg hírügynökség, a minap.
xxx
A világért sem szeretném minősíteni a hírt, nézzünk inkább mögé. Miért gondolják úgy, hogy hazánknak fizetőképességi problémája lehet?
A válaszhoz javaslom, olvassák el Bokros Lajosnak - a Magyar Narancsban megjelent - interjúját e lap Olvastuk rovatának hasábjain.
Ezt követően gondolatkísérletre invitálom a kedves olvasókat.
Abban talán egyetértünk, hogy Magyarország a teljes tőkepiaci nyitottság állapotában van. Exportvezérelt a gazdaság, a nemzeti jövedelem jelentős hányada az exportból származik, és bízhatunk abban is, hogy a fő célpiacunk, Németország jó növekedéssel magával húz bennünket is. Egyébként külföldről finanszírozzák a hiányunkat, s a belső élénkítésnek egyelőre még az eszközei sincsenek meg.(Más kérdés, hogy ez korábban sem vált be, mert a magyar piac kicsi és a belső keresletélénkítésre nincs egy forint sem)
Közgazdász körökben közismert a „lehetetlen hármasság" vagy „trilemma" dilemmája: egy országnak nem lehet egyszerre rögzített árfolyama, nemzetközi szabad tőkeáramlása, és monetáris politikai (azaz: kamatszintet meghatározó) önállósága.
A háromból csak kettőt lehet választani.

A teljes tőkepiaci nyitottságot, azaz a nemzetközi szabad tőkeáramlást el és felismerve, elfogadva, csak két megoldás van:

Az első, hogy a gazdaságpolitika fő szereplői - a jegybank és a kormány - rögzítik az ország számára kívánatos kamatszintet, de akkor el kell, hogy viseljék, hogy a külföldi befektetők hozamelvárásainak ingadozása a forint iránti keresletet mozgatja, és így az árfolyam változás akár rendkívül változó pályát is leírhat.(Ez a svájci frankban eladósodott devizahitelesek százezreinek maga lenne a katasztrófa)

A másik megoldás, ha a gazdaságpolitika rögzíti a maga számára kívánatos árfolyamszintet, (például 270-280 forint/euro) ám annak érdekében, hogy a külföldi kereslet változása ne térítse el innen nagyon az árfolyamot, a kamatpolitikát alárendeli az ország kockázati megítélésének. Ekkor az MNB úgy mozgatja a kamatokat, hogy a forintbefektetések iránti külső kereslet stabilan maradjon.(Ez az előzőnél kisebb árfolyamingadozást jelent, de elegendő pénzt hozhat az ország további finanszírozásához)
December 10.-én pénteken, a lettországi Rigában - a Reuters hírügynökség jelentése szerint - a magyar kormányfő Valdis Dombrovskis lett miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után elmondta: nincs szükség a devizánk gyengítésére, és kamatemelésre sincs szükség, mert friss pénzt kell a gazdaságba pumpálni.
Ez egy MNB-nek szóló üzenet volt, ám az elvárás teljesítése, a trilemma dilemmája nem megoldható. Ha a külföldi befektetők érdemi reformokat látnának megvalósulni, azaz a kormányzat mérsékelné a gazdaságpolitikájának a kockázatát, akkor a hozamelvárások (kockázati felárak) is csökkennének. Ez viszont nem az MNB, ez a kormány asztala.

xxx

További írások:

www.profitcsapat.hu