Rázós út áll előttünk-ezt mondta Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke a minap, annak kapcsán, hogy az EKB - a bankári várakozásoknak megfelelően - változatlanul, 1 százalékos szinten hagyta az alapkamatot. A vészes agylágyulásban nem szenvedők bizonyára még emlékeznek arra, amikor az Európai Központi Bank két évvel ezelőtt rendkívüli likviditási lehetőségeket jelentett be a bankok számára.
Az EKB jelenleg is korlátlan mennyiségben kínál heti, havi és háromhavi hiteleket, és közben tiltakozik amiatt, hogy "zombi bankokat" kell segítenie.

A helyzet rossz, és majdnem reménytelen. Az adósságválsággal küzdő eurózóna tagországok államkötvényeit ugyanis csak igen magas, rekord-közeli felárral hajlandóak megvásárolni a befektetők. Ezért a pénzintézetek továbbra is az EKB-től kapott olcsó pénztől függnek.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy a fontosabb jegybankok, például a japán jegybank, és a Fed ismét lazításra készül a gazdaság élénkítése céljából. Azaz, hiába emelné az 1 százalékos alapkamatot az EKB, ha a bankok az unió-zónán kívüli pénzintézetektől továbbra is hozzájuthatnak olcsó forráshoz.
Ezért is mondja Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász, hogy a Federal Reserve kamatpolitikája devizapiaci egyenetlenségeket okoz, és az eszközök árbuborékának kialakulási kockázata is növekedett.
„A Fed politikájának célja az Egyesült Államok gazdaságának élénkítése lett volna" - nyilatkozta a Columbia Egyetem professzora. A monetáris könnyítés azonban nem ért el semmit" - tette hozzá.

„A likviditással való elárasztás az egész világban problémát okozott" - fejtette ki véleményét a közgazdász a Bloomberg TV-ben. A szakértő szerint aggodalomra ad okot a túlzott likviditás, mely a feltörekvő piacokon buborékok kialakulásához vezethet. A pénz beáramlik, és ingatlanpiaci buborékot okozhat a fejlődő országokban.

Stiglitz szerint nem monetáris könnyítésre, hanem hatékony gazdaságélénkítésre van szüksége az Egyesült Államoknak, ugyanis az előbbi csak kismértékben segíti megoldani az amerikai problémákat, és eközben újabb problémákat okoz világszerte. Stiglitz úgy látja, hogy a pénzpumpának is gúnyolt mennyiségi könnyítés nem nyújt megoldást a hazai, fundamentális problémákra.
Stiglitz természetesen a hazai problémákon az USA-t értette.
A magyarországi bajokon még nem gondolkodott a Nobel-díjas közgazdász, hiszen nem az ő feladata.