Egy társasházra korrekt árajánlatot adni úgy, hogy a közös képviselő még nem ismeri:- az épület műszaki állapotát,
- a folyamatban lévő ügyeket és vitákat,
- a felújítási és karbantartási feladatokat,
- a tulajdonosok igényeit és együttműködési készségét,
- a közös költség- és egyéb hátralékokat,
- a társasház pénzügyi helyzetét,
- a meglévő szerződéseket és szolgáltatókat,
- a korábbi döntéseket és azok következményeit,
- valamint a működés jogszerűségét,
szinte lehetetlen.Aki mégis 1–1,5 óra alatt „felméri" a házat, majd gondolkodás nélkül elvállalja, sokszor nem a társasház valódi problémáit látja, hanem csak egy újabb havi díjat.
A futószalagon gyűjtött házaknál általában egy dolog biztosan megtörténik minden hónapban: a saját díj átutalása. A többi ügy pedig várhat, elakadhat, vagy elveszhet a sokadik e-mail és telefon között.
Tisztelet a kivételnek – mert Budapesten is vannak kiváló, lelkiismeretes közös képviselők –, de sajnos sok a kókler is. Olyanok, akikre nemhogy a társasházunkat, de még a visszaváltható PET-palackot sem bíznánk rá.
A társasházaknál a közgyűlés úgy(is) határozhat, hogy a bankszámla feletti rendelkezési jogot a megválasztott közös képviselő ne egyedül gyakorolja. A bankszámla megnyitásával kapcsolatos döntés arról szól, hogy a megválasztott közös képviselő melyik pénzintézetnél és milyen számlát nyisson a közösség nevében és javára. A bankszámla feletti rendelkezési jog és az ezzel kapcsolatos ügyintézés ezért a közös képviselő alapvető feladatai közé tartozik.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pftv.) alapján fizetési számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett – a jogi formájára vonatkozó előírások szerint – a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta. A fizetési számla megnyitásának tehát a feltétele a társasháznak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése és a közös képviselő megválasztása.
Nincs nehezebb dolga az embernek, mint amikor kisebb létszámú csapatot kell átvezetnie a társasházkezelés dzsungelében. A képen látható -a korábbinál kisebb létszámú- csapat tagjai a megmondhatói, mennyit kellett számolnunk-méricskélnünk, amig sikerült rendet rakni a fejekben....
Pontosabban: azt hisszük most, hogy rend van a fejekben ,mindenki mindent tud. Majd a vizsgán kiderül.
Kedves kollégajelölt hölgyek és urak!
240 órát töltöttünk el együtt a Debreceni Szakképzési Centrum által szervezett társasházkezelői tanfolyamon. Az elején azt mondtam: nincs kényes kérdés, csak rosszul felkészült előadó! Dicséretetekre legyen mondva, nem kíméltetek.
Sokszor megesett, hogy egy óránál is többet vitáztunk a társasházi törvény egy egy pontjánál, s egymással is vitatkoztatok, mire egyezségre jutottunk. Mindenkinek volt rémisztő története magukat kiskirálynak képzelő társasházkezelőkről, információt és az iratokat visszatartó leváltott közös képviselőkről......
Újabb évfolyam társasházkezelő jelöltjei vizsgáztak nemrégiben a Debreceni Szakképzési Centrum vizsgabizottsága előtt. A DSZC évek óta indítja a nagy érdeklődésre számot tartó ingyenes képzéseket érettségizettek számára.A most vizsgázott csoport 2023 tavaszán ült be először az "iskolapadba". Ezúttal két mérlegképes könyvelő, egy lakásszövetkezeti elnök és a kormányhivatali jogász is arra vállalkozott: hetente kétszer négy órában próbálja meg elsajátítani a társasházkezelés minden apró részletét
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) ezúton kezdeményezi a társasházakat terhelő, úgynevezett rezsicsökkentési értesítő elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség felülvizsgálatát és megszüntetését.
Igazságügyi Minisztérium
Gazdasági és Energetikai Minisztérium
Közlekedési és Beruházási Minisztérium
A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete (MITOE) ezúton kezdeményezi a társasházakat terhelő, úgynevezett rezsicsökkentési értesítő elkészítésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség felülvizsgálatát és megszüntetését.
A lakosság 11 százaléka tervez lakásvásárlást az idén, az ingatlanvásárlásra készülők 10 százaléka tervezi, hogy korábbi nyugdíjcélú megtakarítását lakásvásárlásra használja fel, 8 százalék lejáró állampapírban tartott pénzét fordítja erre - közölte a CIB Bank szerdán az MTI-vel legfrissebb reprezentatív felmérése alapján.
A tájékoztatás szerint a vásárlást tervezők háromnegyedének van készpénze, saját forrása a vásárláshoz, az állami támogatások - például falusi CSOK, babaváró - majdnem ötödüknek jelentenek segítséget a finanszírozásban.
Az idén az első negyedévben mintegy 10 százalékkal több olyan ingatlant adtak el, amelyet befektetési céllal vásároltak a vevők, mint egy évvel korábban - közölte a Duna House szerdán.
Kifejtették, míg korábban egy 80-100 millió forintért vásárolt lakást könnyedén ki lehetett adni átlagosan havi 250-300 ezer forintért, addig mára az ingatlanárak emelkedése nincs összhangban a bérleti díjak növekedésével. Egy 120-130 millió forintos lakás esetén ugyanaz a havi bérleti díj már alig 2,5-3 százalékos bruttó hozamot jelent, ebből pedig még lejönnek a karbantartási költségek, a közvetítői díjak, az adóterhek és az esetleges üresjárati időszakok is.
A magyarországi lakáspiacon 2024 vége és az idei első negyedév is nagyon intenzív időszak volt, amelyben több makrogazdasági tényező - a magas foglalkoztatottsági szint, a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése és a reáljövedelmek bővülése - is a kereslet élénkülésének irányába hatott - mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) osztályvezetője szerdán online is követhető sajtótájékoztatón.
Tavaly 3647 kérelmet nyújtottak be magyarországi ingatlanvásárlásra Európai Unión kívüli külföldi állampolgárok, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban; hasonló aktivitásra utoljára 2019 előtt volt példa - közölte a Duna House.
Egyre többen hívnak fel telefonon, felháborodva azona a gyakorlaton, hogy újabban a földhivatal nem enged betekintést az egyébként közhiteles nyilvántartásnak minősülő iratokba.
A Ptk. 5:166. § (3) -, az Ákr. 33. § (3) -, és az Inytv. 67. § (3) egymással összhangban álló bekezdéseinek rendelkezései értelmében a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem részes fél („harmadik személy" avagy „kérelmező") azokban az esetekben ismerheti meg az okirattár tartalmát, ha igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
Magyarország városaiban több olyan társasház van, ahol a helyi önkormányzat tulajdonnal rendelkezik. Azokat a lakásokat az önkormányzat adja ki szociális, vagy piaci alapon. Egyes városokban a bérleti díjat az önkormányzat beszedi, de a közös költséget, és a felújítási alapba szedett összeget nem hajlandó a lakásai után beszedni. Vajon jogosan jár-e el az önkormányzat?
A társasházi közös költség behajtása valóban a közös képviselő feladata a társasházi törvény alábbi rendelkezése alapján:
„43.§.(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit."
Ennek alapján akár tiszta is lehetne a helyzet: fizessen az önkormányzat!A világért sem szeretném a 40 550 000 000 forintos jegyzett tőkéjű társaság rossz hírét kelteni.( A matekból gyengébbek kedvéért 40 milliárd és 550 millió forint).
Azért gondolok arra, hogy baj lehet a cégnél, mert egy engedményezés előtti utolsó fizetési felszólító akadt a kezembe.
Az MVM NEXT Energiakereskedelmi Zrt küldte, és kibontva került a postaládámba, több más levél közé bújva. Így csak utólag vettem észre, hogy a címzett az egyik - általam kezelt -társasház egykori tulajdonosa.
Minimálisan enyhült a népszerűségük idén, mégis rekord árszintre kerültek a megfizethetőségükről és kiszámítható fenntartási költségükről ismert panellakások a hazai ingatlanpiacon - közölte a Duna House ingatlanforgalmazó cég pénteken.
Kiemelték, Budapesten a panelekért fizetett négyzetméterár a tavalyi átlaghoz képest kétszámjegyű, 13 százalékos drágulást mutat (789 ezer forint/négyzetméter), a panellakásra fordított átlagos összeg pedig megközelítette a 42 millió forintot.
Jövőre a nagyobb városokban is erősödhet a fiatalok részesedése a lakáspiaci tranzakciókból, mert az új gazdaságpolitikai akciótervben külön pontban dolgoznák ki a fiatalok lakhatási megoldásait, emellett a külföldi vevők száma is emelkedhet a következő időszakban - közölte az ingatlan.com az kedden, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és saját adatai alapján..