Jogtudor

A részvétnyilvánítások után a társasházak lakóközösségei többnyire tanácstalanok. Különösen a kisebb házaknál nem tudják, mi a teendő, ahol nincs számvizsgáló bizottság.

Ahol van, jó esetben az SZVB elnöke összehívja a közgyűlést, és addig néhányan próbálnak ismerősökkel beszélgetni, közös képviselőt keresve. Az esetek döntő többségében a jelentkezőktől nem kérnek referenciát, írásos véleményt a jelölt által kezelt házakban végzett tevékenységéről.

Ettől nehezebb a helyzet, ahol egy céggel áll kapcsolatban a társasház. Ilyenkor a közös képviselő sajnálatos halálával a közös képviselői, társasházkezelői szerződés megszűnik, mert a szerződésben kötelezően rögzített - személyesen közreműködő- személy meghalt.

Emiatt közgyűlésen új közös képviselőt kell választani, s a közgyűlés összehívására a számvizsgáló bizottság jogosult.

A társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII törvény

28. § (1 bekezdése szerint)

„A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:

a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről;

b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;

c) a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról;

d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról"

Egyre többen hívnak fel telefonon, felháborodva azona a gyakorlaton, hogy újabban a földhivatal nem enged betekintést az egyébként közhiteles nyilvántartásnak minősülő iratokba.

A Ptk. 5:166. § (3) -, az Ákr. 33. § (3) -, és az Inytv. 67. § (3) egymással összhangban álló bekezdéseinek rendelkezései értelmében a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem részes fél („harmadik személy" avagy „kérelmező") azokban az esetekben ismerheti meg az okirattár tartalmát, ha igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.

A 444-en láttam a hírt, hogy Répássy államtitkár bejelentése szerint a bírói béremelésre nincs pénz és off record olyat is mondott, hogy addig nem is fognak erre pénzt adni, amíg nem lesz tömeges elvándorlás. Ebben van jó adag fideszes cinizmus és lábon kihordott államcsőd. Egy kis magyarázat.

A bírók bérét, ahogy minden más állami alkalmazottét, nem tervezetten emelik. Több dolognak is alárendelik. Az egyik, hogy Orbánék nem csinálnak leszervezést, hanem minden állami leépítést átszervezéssel és kiszorítással oldanak meg. Ilyen volt a szakhatóságok becsatornázása a kormányhivatalokba. A szakhatóságoknál mindenféle pótlékokat kapó, saját irodában dolgozó, viszonylag kényelmes helyzetben levő szakbürokraták egyik napról a másikra választhattak, hogy visszamennek kormánytisztviselői alapilletményre és beülnek egy irodába hárman.

Sokaknak lehet ismerős, hogy a társasházuk egyik lakója nem fizeti a vízdíjat. A vízszolgáltató cégek sokáig sikeresen lobbiztak annak érdekében, hogy ilyen esetekben a társasház- azaz a többi tulajdonos- fizessen a nemfizető helyett is. Ez a helyzet ma is.

Tegyük hozzá, általában aki nem fizet, mert nem tud, nem akar fizetni vízért, az nem fizeti a közös költséget sem. Egy kisebb ház esetében egy-két ilyen tulajdonos borítja a ház költségvetését.

Az Országgyűlés 2023 végéig meghosszabbította a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alkalmazását azon új lakóingatlanok értékesítésekor, amelyek idén november 1-jén végleges építési engedéllyel rendelkeztek.

A kedvezményes adókulcs főszabály szerint jövő év végéig hatályban van, ami azt jelenti, hogy 2019. december 31-ig minden - a törvényi feltételeknek megfelelő - új építésű lakóingatlan - 300 négyzetméternél nem nagyobb egylakásos lakóingatlan, 150 négyzetméternél nem nagyobb többlakásos lakóingatlanban kialakított lakás - értékesítése után a legalacsonyabb mértékű, 5 százalékos áfát számítják fel.