Mire való az SZMSZ?

Félreértés ne essék: nem történt elírás. A társasházban élők tudják, hogy sokszor azért nem lehet dönteni fontos kérdésekben, mert a társasházi közgyűlésen nem jelent meg a tulajdonostársak többsége, s hiába a megismételt közgyűlés, ha a meghívóban ott a törvény szerinti figyelmeztetés:

"A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. kivéve azt az esetet, amikor a 2003.évi CXXXIII. törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható."

Például a lakástakarék szerződés megkötéséről szóló határozathoz az összes tulajdoni hányad több, mint fele szükséges, míg a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásához a tulajdonostársak egyhangú határozata kötelező. (Ez utóbbinál egy notórius közgyűlési hiányzó hosszú időre megbéníthatja a társasház felújításának folyamatát is)

Több, mint két évtizedes tapasztalatom, hogy a bérbeadott lakások tulajdonosai ritkábban vesznek részt a közgyűléseken, mint a „bentlakók", s arról már ne is beszéljünk, hogy milyen alacsony a más városokban élő tulajdonosok megjelenési aránya…..

Magyarország városaiban több olyan társasház van, ahol a helyi önkormányzat tulajdonnal rendelkezik. Azokat a lakásokat az önkormányzat adja ki szociális, vagy piaci alapon. Egyes városokban a bérleti díjat az önkormányzat beszedi, de a közös költséget, és a felújítási alapba szedett összeget nem hajlandó a lakásai után beszedni. Vajon jogosan jár-e el az önkormányzat?

A társasházi közös költség behajtása valóban a közös képviselő feladata a társasházi törvény alábbi rendelkezése alapján:

„43.§.(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:

c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit."

Nem is olyan régen egy bíró azt mondta egy peres ügy tárgyalásán a sorozatosan késve fizető, de mindig okvetetlenkedő, folyton perre kész lakónak:

Uram, vegye tudomásul, hogy az alapító okirat a társasház alkotmánya, a szervezeti és működési szabályzat a társasház jogrendje.