Legyen-e az egyik tulajdonos a közös képviselő?

A kérdés megválaszolásához egy gondolatkísérletre invitálom az olvasókat. Képzeljék el, hogy van egy használt autójuk, ami ér mondjuk 4 millió forintot. Van egy lakásuk, ami szintén nem új, értéke kb 25 millió forint. Mit tesznek, hogy az autó működőképes legyen. Gondolom elvíszik rendszeresen szervizbe, olajat cseréltetnek, levegőszűrőt, téli gumit rakatnak fel. SZAKEMBERHEZ FORDULNAK.

Mit tesznek a több, mint hatszor többet érő lakásukkal? Rábízzák-e a harmadik szomszéd Szabó úrra, aki már nyugdíjas, ráér, meg jó ember, de nem SZAKEMBER!

A rezsi költségek csökkentéséhez is szakember kell.

Ha Szabó urat szeretik, beszélgessenek vele, hívják meg szalonnát sütni, de ne bízzák rá az egyik legértékesebb vagyontárgyukat. Mert nem szakképzett társasházkezelő.

Ha nem fizetnek neki, abból csak baj lesz. Ha fizetnek, könyvelő kell a dologhoz, mert havonta bevallást kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a járulékokról. Ha felmentik Szabó urat a közös költség fizetése alól, azaz épp annyit kap, mint amennyi a közös költsége, akkor megsértik a törvényt, mert elfelejtődik a járulék átutalása.

Ha Szabó úr (mint mindenki) előbb utóbb megöregszik, kellemetlen lesz leváltani. A problémákat még sorolhatnám, de mindenképpen oda jutunk, hogy szakembert érdemes megbízni a közös képviselettel. Aki bármikor, gond nélkül leváltható, kicserélhető, mint az autógumis, a szervizes vagy az elektromos szerelő. ( Tegyük el máskorra a jó közös képviselő kiválasztásának receptjét, ígérem, visszatérek rá)

A címbéli kérdésre válaszolva:

Legyen-e az egyik tulajdonos a közös képviselő?-egyszerű a válasz.

Legyen, ha szakképzett társasházkezelő, van tapasztalata a hasonló házak kezelésében, s Ő tűnik a legjobbnak a jelentkezők közül. De csak az előbb említett három feltétel együttes fennállása esetén.

Hajdu István