Mi a teendő, ha elhunyt a közös képviselő?
A részvétnyilvánítások után a társasházak lakóközösségei többnyire tanácstalanok. Különösen a kisebb házaknál nem tudják, mi a teendő, ahol nincs számvizsgáló bizottság.
Ahol van, jó esetben az SZVB elnöke összehívja a közgyűlést, és addig néhányan próbálnak ismerősökkel beszélgetni, közös képviselőt keresve. Az esetek döntő többségében a jelentkezőktől nem kérnek referenciát, írásos véleményt a jelölt által kezelt házakban végzett tevékenységéről.
Ettől nehezebb a helyzet, ahol egy céggel áll kapcsolatban a társasház. Ilyenkor a közös képviselő sajnálatos halálával a közös képviselői, társasházkezelői szerződés megszűnik, mert a szerződésben kötelezően rögzített - személyesen közreműködő- személy meghalt.
Emiatt közgyűlésen új közös képviselőt kell választani, s a közgyűlés összehívására a számvizsgáló bizottság jogosult.
A társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII törvény
28. § (1 bekezdése szerint)
„A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:
a) az alapító okirat módosításáról, a társasháztulajdon megszüntetéséről;
b) a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról és a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások vállalásáról;
c) a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról;
d) a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének és tagjainak, valamint a számvizsgáló bizottságnak a megválasztásáról, felmentéséről és díjazásáról"
A kiscsapat próbája
Nincs nehezebb dolga az embernek, mint amikor kisebb létszámú csapatot kell átvezetnie a társasházkezelés dzsungelében. A képen látható -a korábbinál kisebb létszámú- csapat tagjai a megmondhatói, mennyit kellett számolnunk-méricskélnünk, amig sikerült rendet rakni a fejekben....
Pontosabban: azt hisszük most, hogy rend van a fejekben ,mindenki mindent tud. Majd a vizsgán kiderül.
A második aláíró: vétójog vagy ellenőrzés?
A társasházi törvény szerint az alakuló közgyűlés határoz a társasház közös képviselőjének megválasztásáról, valamint a fizetési számla (bankszámla) megnyitásáról. A bankszámla megnyitásával kapcsolatos döntés arról szól, hogy a megválasztott közös képviselő melyik pénzintézetnél és milyen számlát nyisson a közösség nevében és javára. A bankszámla feletti rendelkezési jog és az ezzel kapcsolatos ügyintézés ezért a közös képviselő alapfeladatai közé tartozik.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pftv.) alapján fizetési számlát a pénzforgalmi szolgáltató akkor nyithat, ha a pénzforgalmi számla nyitására nem kötelezett – a jogi formájára vonatkozó előírások szerint – a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta. A fizetési számla megnyitásának ezért a feltétele a társasház ingatlan-nyilvántartásba történő vétele és a közös képviselő megválasztása. Egyes pénzintézetek - jelesül az OTP is - ilyenkor nem csak a közös képviselő megválasztásáról szóló jegyzőkönyvet, de a jelenléti ívet is „bekéri".
Közgyűlésen ezer kilométerről?
Félreértés ne essék: nem történt elírás. A társasházban élők tudják, hogy sokszor azért nem lehet dönteni fontos kérdésekben, mert a társasházi közgyűlésen nem jelent meg a tulajdonostársak többsége, s hiába a megismételt közgyűlés, ha a meghívóban ott a törvény szerinti figyelmeztetés:
"A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes. kivéve azt az esetet, amikor a 2003.évi CXXXIII. törvény a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben határozat nem hozható."
Sok sikert kívánok
Kedves kollégajelölt hölgyek és urak!
240 órát töltöttünk el együtt a Debreceni Szakképzési Centrum által szervezett társasházkezelői tanfolyamon. Az elején azt mondtam: nincs kényes kérdés, csak rosszul felkészült előadó! Dicséretetekre legyen mondva, nem kíméltetek.
Sokszor megesett, hogy egy óránál is többet vitáztunk a társasházi törvény egy egy pontjánál, s egymással is vitatkoztatok, mire egyezségre jutottunk. Mindenkinek volt rémisztő története magukat kiskirálynak képzelő társasházkezelőkről, információt és az iratokat visszatartó leváltott közös képviselőkről......
Sikeres vizsga után a társasházkezelők
Újabb évfolyam társasházkezelő jelöltjei vizsgáztak nemrégiben a Debreceni Szakképzési Centrum vizsgabizottsága előtt. A DSZC évek óta indítja a nagy érdeklődésre számot tartó ingyenes képzéseket érettségizettek számára.A most vizsgázott csoport 2023 tavaszán ült be először az "iskolapadba". Ezúttal két mérlegképes könyvelő, egy lakásszövetkezeti elnök és a kormányhivatali jogász is arra vállalkozott: hetente kétszer négy órában próbálja meg elsajátítani a társasházkezelés minden apró részletét
Mindenki lehet társasházkezelő?
Erre a kérdésre viszonylag könnyű a válasz: Nem.
Kicsit bővebben kifejtve érdemes megemlíteni: a Debreceni Szakképzési Centrum (csakúgy mint más szakképzési centrumok) indít olyan ingyenes tanfolyamokat,amelyek elvégzése után a résztvevők független vizsgabizottság előtt bizonyíthatják: elsajátították a társasházkezeléshez szükséges ismereteket.
Mire képes a jó társasházkezelő?
10 hónap tanítás után
2021 januárjában kezdődött az a társasházkezelő képzés, amit uniós források igénybevételével kezdeményezett a derecskei önkormányzat. A hajdú-bihari kisváros 8 önkormányzati dolgozója foglalt helyet péntekenként az iskolapadban, hogy megismerkedjen a társasházi törvény és egyéb jogszabályok előírásaival, a közös képviselet és a társasházkezelés fortélyaival. Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy végigvezethettem őket a törvények labirintusán, az előírások sokszor egymásnak is ellentmondó halmazán.
CIB: a lakosság 11 százaléka tervez lakásvásárlást az idén
A lakosság 11 százaléka tervez lakásvásárlást az idén, az ingatlanvásárlásra készülők 10 százaléka tervezi, hogy korábbi nyugdíjcélú megtakarítását lakásvásárlásra használja fel, 8 százalék lejáró állampapírban tartott pénzét fordítja erre - közölte a CIB Bank szerdán az MTI-vel legfrissebb reprezentatív felmérése alapján.
A tájékoztatás szerint a vásárlást tervezők háromnegyedének van készpénze, saját forrása a vásárláshoz, az állami támogatások - például falusi CSOK, babaváró - majdnem ötödüknek jelentenek segítséget a finanszírozásban.
Az első negyedévben mintegy 10 százalékkal nőtt a befektetési céllal vásárolt lakások eladásának száma
Az idén az első negyedévben mintegy 10 százalékkal több olyan ingatlant adtak el, amelyet befektetési céllal vásároltak a vevők, mint egy évvel korábban - közölte a Duna House szerdán.
Kifejtették, míg korábban egy 80-100 millió forintért vásárolt lakást könnyedén ki lehetett adni átlagosan havi 250-300 ezer forintért, addig mára az ingatlanárak emelkedése nincs összhangban a bérleti díjak növekedésével. Egy 120-130 millió forintos lakás esetén ugyanaz a havi bérleti díj már alig 2,5-3 százalékos bruttó hozamot jelent, ebből pedig még lejönnek a karbantartási költségek, a közvetítői díjak, az adóterhek és az esetleges üresjárati időszakok is.
Kiemelték, a befektetési döntésekben a kamatkörnyezet változása is szerepet játszhat. Korábban az 1-2 százalékos banki kamatok mellett az ingatlan-bérbeadás reális alternatíva volt, mostanra az állampapírokban vagy lekötött betétekben 6-9 százalékos hozam is elérhető.
A hozamkülönbségek miatt pedig az ingatlanból származó passzív jövedelem már kevésbé lehet vonzó, mint korábban. Főként, ha azt kiadással, adminisztrációval, fenntartással és karbantartással együtt kell megtermelni.
MNB: intenzív időszak volt az első negyedév a hazai lakáspiacon
A magyarországi lakáspiacon 2024 vége és az idei első negyedév is nagyon intenzív időszak volt, amelyben több makrogazdasági tényező - a magas foglalkoztatottsági szint, a háztartások nettó pénzügyi vagyonának emelkedése és a reáljövedelmek bővülése - is a kereslet élénkülésének irányába hatott - mondta Winkler Sándor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) osztályvezetője szerdán online is követhető sajtótájékoztatón.
Duna House: a pandémia előtti szintre emelkedett a külföldiek ingatlanvásárlása
Tavaly 3647 kérelmet nyújtottak be magyarországi ingatlanvásárlásra Európai Unión kívüli külföldi állampolgárok, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban; hasonló aktivitásra utoljára 2019 előtt volt példa - közölte a Duna House.
A titkolózó földhivatal esete-vagy jogszabályok háborúja?
Egyre többen hívnak fel telefonon, felháborodva azona a gyakorlaton, hogy újabban a földhivatal nem enged betekintést az egyébként közhiteles nyilvántartásnak minősülő iratokba.
A Ptk. 5:166. § (3) -, az Ákr. 33. § (3) -, és az Inytv. 67. § (3) egymással összhangban álló bekezdéseinek rendelkezései értelmében a földhivatali bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nem részes fél („harmadik személy" avagy „kérelmező") azokban az esetekben ismerheti meg az okirattár tartalmát, ha igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges.
Ki fizet: az Önkormányzat vagy a bérlője?
Magyarország városaiban több olyan társasház van, ahol a helyi önkormányzat tulajdonnal rendelkezik. Azokat a lakásokat az önkormányzat adja ki szociális, vagy piaci alapon. Egyes városokban a bérleti díjat az önkormányzat beszedi, de a közös költséget, és a felújítási alapba szedett összeget nem hajlandó a lakásai után beszedni. Vajon jogosan jár-e el az önkormányzat?
A társasházi közös költség behajtása valóban a közös képviselő feladata a társasházi törvény alábbi rendelkezése alapján:
„43.§.(1) A közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles:
c) közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit."
Ennek alapján akár tiszta is lehetne a helyzet: fizessen az önkormányzat!Ki a kicsit nem becsüli………vagy bajban van az MVM NEXT?
A világért sem szeretném a 40 550 000 000 forintos jegyzett tőkéjű társaság rossz hírét kelteni.( A matekból gyengébbek kedvéért 40 milliárd és 550 millió forint).
Azért gondolok arra, hogy baj lehet a cégnél, mert egy engedményezés előtti utolsó fizetési felszólító akadt a kezembe.
Az MVM NEXT Energiakereskedelmi Zrt küldte, és kibontva került a postaládámba, több más levél közé bújva. Így csak utólag vettem észre, hogy a címzett az egyik - általam kezelt -társasház egykori tulajdonosa.